Elgondolkodtak már azon, mit jelent az XP a Microsoft új operációs rendszerének nevében?#<# A szándék szerint a tapasztalat, élmény angol kifejezésének (experience) rövidítéséről van szó. Pedig talán jobban illene ide az elnyúló jogi eljárásra (extended proceeding) való utalás. Augusztus hetedikén a szoftveróriás azzal fordult az amerikai legfelsőbb bírósághoz, hogy bírálja felül a fellebbviteli bíróság június 28-án hozott döntését, mivel az hibát vétett, amikor nem ejtette a szövetségi bíróság azon vádját, hogy a cég megsértette az antitröszt-törvényt.
A legtöbb jogi szakértő szerint igen kevés a valószínűsége annak, hogy a legfelsőbb fórum a Microsoft által kívánt módon fog eljárni. Sokkal inkább arról van szó, hogy a Microsoft ezzel a lépéssel próbál időt nyerni. A jogi eljárás elnyújtásával azt akarja megakadályozni a redmondi cég, hogy az ügyészség még az október 25-i megjelenés előtt elérje: a bíróság az XP újratervezését írja elő, vagy esetleg egy időre meg is tiltsa a piacra dobást. Ez a stratégia a későbbiekben jól jöhetne, ha a PC-gyártók elkezdenek azon versengeni, hogy XP-s gépeket adjanak el az interneten még a megjelenés előtt, ahogy néhányuk ebbéli szándékát már kinyilvánította. Ám – ismerve a bíróságot, illetve az ügyben szereplő 18 állam államügyészét – nem valószínű, hogy ez menni fog. És pont itt van az, amiért ők a közbeavatkozást választhatnák, s esetleg választják is. Feltéve, hogy a fellebbviteli bíróság kitart a június 28-án hozott döntése mellett, és a legfelsőbb bíróság a következő lépésen rágódik, akkor ez a felperesnek – a kormányzati oldalnak – zöld utat jelent az előrelépéshez.
ISMERŐS MOTÍVUM. Merthogy közben nincs konszenzus arról, miként lehetne az XP-t megfeleltetni az antitröszt-törvényben foglalt elvárásoknak. Pedig a tagállamok és az államszövetség ügyészeinek határozottan az lenne a feladatuk, hogy ezt elérjék. A legradikálisabb megközelítés az lenne, ha az egészet betiltanák, de ez a javaslat másodlagos kárt okozna az amúgy is haldokló PC-piacnak. A legóvatosabb megközelítés pedig az volna, ha a bíróság nem lépne semmit, s abban bízna, hogy az XP-vel kapcsolatban felmerült versenyellenes sérelmeiket a kárvallottak jogi úton orvosolnák – hónapokkal, vagy akár évekkel később. E két extrém megoldás között van egy, amely sokkal közelebb áll ahhoz, ami helyesnek tekinthető: az ügyészségnek olyan jogi formulát kellene találnia, amely ideiglenesen lehetővé teszi, hogy a PC-gyártók eltávolítsák a vitatott alkalmazásokat (mint az Internet Explorer, a Media Player és a Windows Messaging), amelyeket a Microsoft beépített az XP-be. Ez megadná a gyártóknak azt a lehetőséget is, hogy a versenytársak programjait árusítsák.
Látható ugyanakkor, hogy a PC-gyártók nem sokat tudnának kezdeni ezzel a szabadsággal. Ez az egyik ok, amiért az ügyészek hosszasan vitatkoznak arról, vajon érdemes-e egy átmeneti állapot megteremtéséért harcolni. De a kormányzati oldal egyszer csak azt konstatálja majd, hogy a mostani tétlenség bonyodalmakat idézett elő. A hosszú távú orvoslás célja az lenne, hogy visszaállítsa a versenyt az asztali szoftverek piacán, a késlekedés viszont azzal járhat, hogy gyengül a verseny, amit újjá kell éleszteni. Vegyük például a RealNetworksöt. Ennek RealMedia programja, amellyel zenét és videót lehet a webről letölteni, a Windows Media Player konkurense, annak a programnak tehát, amely az XP-ben mindenütt jelen van. Kapcsolja be bárki a számítógépét, a start menüben kapásból ott van. Menjen az Internet Explorerre, vagy az MSN-re, újra beleütközik. Vagy vegyük a Kodak fényképszerkesztő programját. Ez része ugyan az XP-nek, de ha valaki egy Kodak fényképezőgépet csatlakoztat a PC-hez, a Microsoft szerkesztőprogramja jön fel. (A Kodak azóta tárgyalásos úton elérte, hogy ne jöjjön fel automatikusan a Microsoft programja, ehelyett a szoftver egy legördülő menüt kínáljon a felhasználónak, ahol ki kell választania a használni kívánt programot – a szerk.) Ha ez így marad, a hasonló taktikák teljesen kiterjesztik a Microsoft dominanciáját – miközben a bíróság kényelmesen keresi a végleges megoldást.
Ne feledjük közben, hogy a programok “szétválasztásának” kikényszerítése sem minden probléma nélkül való. Az ügyészségnek alig néhány hete lenne arra, hogy alkalmas jogi formulát találjon, ha nem akarja az XP kibocsátásának dátumát megbolygatni. A PC-gyártóknak több hétre lenne szükségük ahhoz, hogy az XP-t installálják a gépekre, s megtegyék a kívánt törléseket és program-hozzáadásokat, majd kiszállítsák a gépeket a boltokba. A Microsoft pedig, amely nem hajlandó szót sem ejteni a programok összekapcsolásának felszámolásáról, azonnal támadásba lendülne, hogy mindez késlekedést okoz.
LAZÍTANI KELL. Független technikai szakértők szerint ugyan ezzel alaposan eltúloznák az ügyet. Ezeknek a kérdéseknek azonban semmi közük ahhoz a magasabb rendű célhoz, hogy ne sérüljenek a versenyszabályok. A fellebbviteli eljárás célja teljesen világos: azt a szorítást, amivel a Microsoft a személyi számítógépek operációs rendszerét kezében tartja, lazítani kell, mind a jelenre, mind pedig a jövőre vonatkozóan. Ez nem tűri meg a “várjunk, majd meglátjuk mi lesz” magatartást. A lehető legjobb lépés: szabályozni az XP-t most, még mielőtt kiszabadul a palackból, mert akkor már túl késő lesz.
