Legsikeresebb évét zárta 2000-ben a hazai kétszintű bankrendszer.#<# A mérlegfőösszeg egy év alatt csaknem 15 százalékkal nőtt, s elérte a 8979 milliárd forintot, az adózott nyereség pedig mintegy 170 százalékkal gyarapodott, meghaladva a 100 milliárdot. A látványos bővülésben oroszlánrész jutott a hitelezési boomnak: a vállalatok, a lakosság, valamint a költségvetési szektor tavaly csaknem 32 százalékkal több hitelt vett fel a bankoktól, mint 1999-ben, a szövetkezeti hitelintézeteknél pedig 43 százalékos volt a növekedés.
A vállalatok “pénzéhsége” reálértéken számolva 15 százalékkal dagasztotta hiteleik állományát. Akárcsak egy évvel korábban, ezúttal is a nagyoknál landolt a kihelyezések kétharmada, a fennmaradó rész pedig a kis- és középvállalkozók finanszírozását szolgálta. A statisztikák jól tükrözik a gazdaság erősödő külföldi orientációját: tavaly igen látványos mértékben, majdnem 50 százalékkal nőttek a devizahitelek, s ezzel a külhoni pénznemekben nyújtott kölcsönök aránya elérte a 40 százalékot. A forinthitelek “mindössze” 22 százalékkal gyarapodtak.
A bővülés jelentős részét a kőolaj-feldolgozásban és vegyiparban, a kereskedelemben, az ingatlanpiacon valamint a szolgáltatásban tevékenykedő cégek szívták fel. A vállalati hitelpiacot egyébként nem lehet a túlkoncentráltság vádjával illetni: a kihelyezések 60 százaléka 7 pénzintézet kezében összpontosult 2000-ben.
A lakosság finanszírozóinak sem lehetett oka panaszra: a piac négyötödét lefedő bankok (reálértéken) a hitelek állományának 32 százalékos emelkedését regisztrálták, a szövetkezetek pedig 45 százalékos bővülést könyvelhettek el. Áttörést hozott a 2000-es esztendő az évek óta vegetáló lakáshitelezésben: ez a szegmens 1999-es méretének több mint harmadával lett terebélyesebb. A 30 százalékos teljes hiteldíj mutató mellett is tovább virágzott a fogyasztási- és személyi kölcsönök piaca, amely 50 százaléknyit nőtt tavaly. Az üzletág további bíztató perspektíváját jelzi, hogy a lakossági kihelyezések aránya még így sem éri el a bankrendszer teljes hitelállományának 6 százalékát, ami nemzetközi összehasonlításban rendkívül alacsony. További dinamikus növekedést sejtet az is, hogy a magyar lakosság eladósodottsága jelenleg mindössze 7 százalékos, míg az Európai Unió államaiban ugyanez a mutató eléri, sőt helyenként túl is szárnyalja az 50 százalékot.
