Leisztinger Tamás, a Pickben meghatározó részesedéssel rendelkező Arago Rt. elnöke elismerte, hogy ezúttal nem volt jó az időzítés. “Szerencsétlen időpontban vásároltunk, velünk is megtörténhet” – kommentálta a Pick-csoport első negyedéves gyorsjelentését. A gazdálkodási számok és az árfolyam első háromhavi alakulása valóban nem igazolja az Arago múlt évi döntését. A szegedi központú cégcsoport tavaly ilyenkor még 800 millió forintot meghaladó adózás előtti eredménye 114 millió forintra olvadt, miközben részvényeik 10 000 forint feletti kurzusa 3500 forint alá zuhant.
Dezintegrációs támogatás A pénteki kormánydöntés alapján maradt az exporttámogatás. Az évi mintegy 300 milliárd forintos árbevételű húspiac szereplői szerint ezzel sikerült megalapozni a jövő évet a második félévben. Az idei első három hónapban ugyanis szárnyaltak, 15-20 százalékkal emelkedtek az élősertésárak, csakúgy, mint a fogyasztói árak. Míg tavaly egy kilogramm vágósertésért 310 forintot fizettek a felvásárlók, jelenleg legalább 350-
360 forintot kénytelenek adni, a legjobb – “E” minőségű – élősertésekért pedig 380 forintnál is többet. Ennek ellenére a nagy feldolgozókat tömörítő Hússzövetség számításai szerint a vágósertés éves áremelkedési rátája nem haladja majd meg az inflációt. A nyugat-európai állatjárványok és az ezeket követő kiviteli korlátozások jóvoltából a fertőzésmentes magyar sertés felértékelődött. Bár a belső kereslet nem növekedett – sőt a fogyasztói áremelés miatt átmenetileg vissza is esett, így az első negyedévben mintegy 90 ezer darabbal kevesebb sertést vágtak -, a kivitel elszipkázza a feldolgozók elől a hízósertések nagy részét. A külföldi kereslet hatására az első negyedévben a húsipar termelése 40 százalékát exportra szállította.
A környező országokon túl felértékelődött Ázsia, azon belül is Dél-Korea és Japán. Ám ezek az ígéretes piacok a kereskedők szerint el is veszhettek volna a magyarok számára, ha az agrártárca megszüntette volna az exporttámogatást. A hagyományos nagy európai szállítók – a hollandok, a dánok – ugyanis a száj- és körömfájás miatti korlátozások megszűntével máris “erősítenek” a kivitelben, ami csökkenti majd az árakat. Támogatás nélkül romlott volna a magyar áru versenyképessége, ami lejjebb nyomta volna ugyan a belföldi húsárakat, de ez csak tüneti kezelés lett volna a húsosok szerint. Megint kevesebb hízóállatot állítottak volna be a termelők, így 2002-ben nőtt volna a húsimport. Egyelőre azonban tart a tavaszi áremelés lendülete, az állattartók a jó árak hatására több kocát állítanak be.
Szirmai S. Péter
MEGKÉSETT TÁMOGATÁS. Pedig a Pick-csoport árbevétele a tavalyi első három hónappal összevetve közel 20 százalékkal növekedett, megközelítve a 15 milliárd forintot. Csakhogy az árbevétel növekedése az értékesítési volumen visszaesése mellett következett be, ez utóbbi mértéke belföldön átlagosan 8, a külpiacokon 33 százalékos volt. Az értékesítési árak emelkedése és az eladott mennyiség visszaesése mögött több egymás hatását erősítő folyamat húzódik meg – magyarázza Bihari Vilmos, a Pick vezérigazgatója. A nyugat-európai állatjárványok miatt érezhetően csökkent a marha- és sertéshúskészítmények iránti kereslet, miközben a piacon maradó termelők emelték áraikat. Magyarországon egyrészt a tápanyagok árának emelkedése, másrészt a déli szomszédaink felé irányuló jelentős élőállat-kivitel miatt nőtt az élősertések felvásárlási ára. Igaz, hogy a hazai fogyasztói árak is emelkedtek, de egyrészt ennek mértéke elmarad az alapanyagok drágulásától, másrészt – Bihari Vilmos elmondása szerint – az áremelkedésből legnagyobb mértékben a kereskedelmi láncok tudnak profitálni, kihasználva a húsiparra jellemző erős versenyhelyzetet. Ez utóbbit az agrártámogatási rendszer akadozó működése is erősíti, hiszen az idén csak áprilistól kaphattak támogatást az exportőrök, akiknek így sok esetben nem érte meg külföldre szállítani. Piaci szereplők szerint a kormány legújabb ötlete az infláció féken tartására tovább bonyolította volna a helyzetet. Mint ismeretes, a hazai húskészítmények fogyasztói árának emelkedését az exporttámogatások megszüntetésével tervezték volna megfékezni, azt remélve, hogy így az országban maradó többlet lenyomhatja az árakat. A kormány azonban múlt hét végi ülésén mégis a támogatások megtartásáról határozott. Elemzők szerint viszont az exporttámogatás első negyedévi kiesése okolható legnagyobb mértékben a Pick eredményének drasztikus visszaeséséért. A tavalyi első negyedévben ugyanis 15 százalékkal kisebb exportárbevétel mellett 581 millió forint támogatást kapott a társaság, az idén a mérleg megfelelő sorában mindössze 169 millió forint szerepel. Az adatok azonban a magyar számviteli előírások változása miatt nehezen összehasonlíthatóak a bázisév eredményeivel – hívja fel a figyelmet Réthy Róbert, a CA IB elemzője, aki úgy véli, az agrártámogatások elmaradása ismeretében nem meglepő a cég gyengébb eredménye.
Bizonyos költségek – például a csomagolóanyagok – és a cég által a kereskedőknek adott kedvezmények eltérő könyvelése miatt változott a bruttó fedezet számítása. Hozzájárult az üzemi eredmény visszaeséséhez a kereskedőknek fizetett bónuszok emelkedése, valamint a menedzsment három tagjának távozása miatt az igazgatási költségek növekedése. Igaz, ez utóbbi egyszeri növekménynek tekinthető – tájékoztat Bihari Vilmos. A pénzügyi eredmény annak ellenére csökkent, hogy januárban a Pick korábbi, 7 milliárd forintot meghaladó likvideszköz-állománya az Arago által lejegyzett januári alaptőke-emelés következtében közel 3 milliárd forinttal bővült. Kovács Tamás, a Pick igazgatóságának nemrégiben megválasztott, befektetői kapcsolatokért felelős igazgatósági tagja – egyébként az Arago alkalmazásában áll – ezt a készletek és a vevőállomány nagymértékű növekedésével magyarázza. (Mint elmondta, ez utóbbi két tétel finanszírozási igénye folyamatosan nőtt.)
AZ ARAGO A BŰNÖS? A részvények árfolyamának folyamatos esése elemzők szerint azonban csak részben indokolható a rendkívül gyenge idei első három havi eredménynyel. A tavaly nyár óta tartó folyamatos lemorzsolódást sokan a tulajdonosi átrendeződéssel hozzák összefüggésbe. Az Arago megjelenése óta ugyanis a külföldi befektetők jó része elfordult a Picktől. Ezt a folyamatot talán az jellemzi a legjobban, hogy a tőzsdei elemzők többsége ma már rendszeres jelentést sem tesz közzé a társaságról. Hogy mi az oka az idegenkedésnek? Sokan az Arago kommunikációjával, pontosabban annak hiányával magyarázzák döntésüket. De az Aragónak felróják a kivásárlási ajánlatot kikerülő – zártkörű alaptőke-emelés révén végrehajtott – részesedésnövelést, a menedzsment néhány meghatározó tagjának távozását, a korábbi igazgatósági tagok indok nélküli lemondását is. A kommunikációval összefüggésben emlegetik, hogy tavaly nyáron Leisztinger Tamás Arago-elnök még arról beszélt, hogy a Pick igazgatóságában nem tartanak igényt helyekre, az idei közgyűlésen mégis az Aragóhoz közelálló személyek kerültek a társaság vezető testületeibe. Kovács Tamás az igazgatóság átvételét azzal indokolja, hogy cégük időközben újabb jelentős befektetéseket hajtott végre a Pickben. Az Arago pozícióinak védelmével magyarázza azokat a sokat kritizált és a Budapesti Értéktőzsde által bírsággal is sújtott közgyűlési határozatokat, amelyekkel úgynevezett méregpirulákat helyeztek el az alapszabályban, előírva, hogy csak azok a részvényesek vehetnek részt a társaság közgyűlésén, akik azt megelőzően 60 nappal bejegyeztették magukat a részvénykönyvbe, illetve, hogy az igazgatóság tagok mandátumuk lejárta előtti visszahívásához 75 százalékos többség kell.
Ezekkel a döntésekkel az Arago szinte lehetetlenné tette, hogy külső befektető az ő közreműködésük nélkül felvásárolja a Picket. A felvásárlási célponttá válás lehetőségét persze felárral jutalmazzák az értékpapírpiacokon, de arra is van példa, hogy meghatározó stratégiai befektetők által irányított cégek sikeresen szerepeljenek a tőzsdén. Persze ehhez tudatos marketingmunkára van szükség, ahogyan az egyik tőzsdei elemző fogalmazott: “Ahhoz, hogy vegyék a papírokat, a befektetőket etetni kell információkkal.” Az Arago, úgy tűnik, ettől eltérő filozófiát vall. Mivel a befektetési holdingnál úgy gondolják, hogy a tőzsde nem tekinthető exit (részvényeladási) lehetőségnek és a társaság finanszírozása ma a hitelpiacról olcsóbban megoldható, mint tőzsdei tőkebevonással, az Aragót hidegen hagyja az árfolyamok alakulása – fogalmaz Kovács Tamás. Hozzáteszi azért, hogy a tőzsde által előírt tájékoztatási kötelezettségeiknek a jövőben is eleget kívánnak tenni.
Hogyan értékelhető mindezek ismeretében a Pick-részvények árfolyama? A várható idei eredményről előrejelzést eddig egyetlen általunk megkérdezett elemző sem készített. A 3500 forint körüli árfolyammal számított tőzsdei kapitalizáció alig haladja meg a 10 milliárd forintot, azaz szinte megegyezik a Pick likvid eszközeinek értékével. Igaz a készletek növekedése a készpénz- és betétállományt jelentősen leapaszthatja. A szakértők szerint azonban a Pick eszköz oldalról nehezen értékelhető, tehát a 32,6 milliárdos saját tőke csak fenntartásokkal fogadható el a cég értékének. Az viszont egyértelmű, hogy a jelenlegi árfolyamban nem fejeződik ki sem a technológia értéke, sem az a 130 éves hagyomány, ami Magyarország legismertebb márkájává tette a Picket.
