Megjöttek a Bogsch vendégei – hogy a cég neve mennyire összeforrt az 1992 óta az élén álló vezérigazgatóéval, azt jelzi, hogy a beléptetésnél így szól fel a portás hölgy a vezérigazgatói titkárságra. Nincs vezérigazgatózás, még Bogsch úr sincs, csak Bogsch van. Immár nyolc éve. Akkor vette át ugyanis a cég irányítását Bogsch Erik.
CÉGMATUZSÁLEM. Hazai pályán kapta kézbe a karmesteri pálcát, hiszen első munkahelye 1970-ben a jogelőd Kőbányai Gyógyszergyár volt, és az azóta eltelt 30 évben végig egy helyen dolgozott, amit csak két kiküldetés szakított meg. A hazai pálya előnye azonban korántsem járt együtt azzal, hogy nagy volt az esély a sikerre, hiszen akkoriban a nagy múltú cég gigantikus, 7 milliárd forintos adósságállománnyal küszködött. A csődközeli helyzet miatt az akkori állami vagyonkezelőnek nem sikerült neves szakmai befektetőt találni vevőként, így maradt a B variáns, meg kellett próbálni önerőből talpra állni.
A körülményekhez való rugalmas alkalmazkodás egyébként is a Richter jellemzője volt az alapítás óta eltelt száz évben. Az alapító Richter Gedeon felesége hozományaként kapott földjeinek eladásával indította útjára vállalkozását, amely még az Osztrák-Magyar Monarchiában kezdte pályafutását, de az első világháborút követő térképátrajzolás után meg kellett küzdenie azzal, hogy az anyaország összezsugorodása gyökeresen új helyzetet teremt, és ennél is nehezebb volt alkalmazkodni a második világháborút követő államosításhoz. Sok más kelet-európai gyógyszergyárral szemben azonban a Richternek intenzív nyugat európai kapcsolatai voltak a hatvanas-hetvenes években is, ami mutatja, hogy mind a minőség, mind a minőségbiztosítás területén akkor is sikerült megfelelni a nyugati minőségi követelményeknek.
A Richter stratégiája egyelőre jól működik, amit bizonyítanak a cég eredményei és a részvények tőzsdei megítélése is. Az idei első negyedévről kiadott gyorsjelentésben ismét kétszámjegyű növekedésről számolhattak be, ezt rajtuk kívül csak az OTP-nek sikerült felmutatnia a jelentősebb börzei szereplők közül. A Richter részvénye pedig nemcsak az utóbbi két évben teljesítette túl lényegesen a BUX indexet. Érdemes megemlíteni, hogy míg 1992-ben alig 100 millió dollárra tették az auditorok a cég értékét, addig most az 1 milliárd dollárt közelíti a Richter piaci kapitalizációja.
A stratégia fő pontjai az utóbbi években nem nagyon változtak. “Alapvetően a piaci réseket akarjuk kihasználni mind földrajzi értelemben, mind pedig a terápiás részen” – magyarázza Bogsch. A cég a regionális multi szerepét célozta meg, s hogy meddig jutottak el azt mutatja: több mint ezren dolgoznak a határokon kívül Richter-színekben. A fő “csapásirány” ma már egyértelműen a nőgyógyászati termékeké – ezek súlya az eladáson belül az 1992-es 14 százalékról 21 százalékra emelkedett -, amelyekkel lefedik tinédzser kortól a nyugdíjas korig a szebbik nem ilyen igényeit.
Fontos eleme a stratégiának a függetlenség, hiszen a Richter úgy tudott dinamikus eredménynövekedést felmutatni, hogy nem volt szakmai befektetője. Ez nem öncél – magyarázza Bogsch -, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a legfontosabb célt, a nyereségesség gyors ütemű növelését így tudjuk a legjobban megvalósítani.
Perben a Pfizerrel A Fővárosi Bíróságon első fokon pert vesztett a Richter a Pfizer ellen. A világcég tisztességtelen piaci magatartásra hivatkozva perelte be a magyar gyártót, mert az a Normodipine nevű – a Pfizer termékével azonos hatóanyagú (bioekvivalens) – vérnyomáscsökkentő gyógyszerét a nemzetközi cég termékéhez hasonló, nyolcszögletű tabletták formájában dobta piacra. A döntés ellen a Richter fellebbezett, de egyúttal közölte, hogy e hónap elején már törzskönyvezték a Normodipine hagyományos, nem nyolcszögletű tablettás kiszerelését, így a patikákból nem hiányzik majd a népszerű, magyar gyártású gyógyszer.
KELETI KÉRDÉS. Elemzők szerint két veszéllyel azonban mindenképpen számolni kell. Egyrészt a cég ugyan viszonylag jól átvészelte az oroszországi válságot, s a most kedvező ottani gazdasági helyzetben újra közel annyit exportál oda, mint az 1997-es rekord évben, mégis tény: a FÁK-piac nem minősíthető biztos pontnak. Az 1998-as válság után igen komoly erőfeszítéseket tettek, hogy hosszú távú kapcsolatokat alakítsanak ki az egyesült államokbeli és nyugat-európai cégekkel, és mára sikerült eljutni addig, hogy a nyugati eladások értéke meghaladja a FÁK-piacról származót. Így csökkent az orosz piaci kitettség. Hogy a FÁK hosszú távon is stratégiai fontosságú piac marad a Richter számára, azt azonban mutatja, hogy beszálltak a Protek nevű, ottani piacvezető gyógyszer-nagykereskedelmi cégbe, továbbá komoly zöldmezős termelő kapacitásokat építettek ki. Ez utóbbiak fontosak, hiszen megfelelő fegyverként szolgálhatnak egy esetleges protekcionista orosz rezsimmel szemben is.
A másik potenciális veszély a függetlenség elvesztése lehet. Jelenleg nincs napirenden az állami tulajdonban lévő 27,11 százalékos részvénycsomag eladása, de erre elvileg bármikor sor kerülhet. “Számunkra megnyugtató megoldás lenne, ha egy hazai közalapítványhoz kerülne ez a csomag – mondja Bogsch -, ilyen konstrukcióra bőven vannak nemzetközi példák is.” Angliában sokáig így működött például a Wellcome, és többek között Dánia vezető gyógyszergyártójának, a Novónak is egy alapítvány a fő tulajdonosa. Ez egybecseng azzal, hogy pár héttel korábban Faragó Csaba, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. vezérigazgatója azt nyilatkozta: a Richter-csomagot esetleg egy közalapítvány kezelhetné, amely a befolyt osztalékbevételekből az ígéretes hazai kutatások támogatására folyósítana összegeket.
Hogy hazai pályán is nehéz focizni, az a magyar gyártók szempontjából jócskán beigazolódott az utóbbi másfél évben, hiszen a kormányzat részéről elrendelt árbefagyasztás jókora profitkiesést jelentett számukra. Nagy sikerként könyveli el ezzel kapcsolatban Bogsch, hogy végre sikerült aláírni az Egészségügyi Minisztériummal a hosszú távú gyógyszerár-megállapodást. Ez azért kulcsfontosságú, mert így mind a gyártói, mind a társadalombiztosítási oldal előre tud kalkulálni.
DEVIZAKOCKÁZAT. A Richter bevételeinek 72 százaléka származik exportból, így a forint árfolyamsávjának közelmúltbeli plusz-mínusz 15 százalékosra bővítése igen érzékenyen érinti a társaságot. Az idén ez csupán csekély mértékben apasztja a nyereséget, hiszen határidős dollár/forint üzletekkel lefedezték a nettó dollárbevételek 80 százalékát. A következő években azonban – feltételezve, hogy helytálló az elemzők prognózisa, s a forint tényleg tartósan erősödik az euróval szemben – ez valóban csökkenti a Richter profitját. Ebből a szempontból fontos azonban azt is kiemelni, hogy a cégnek jelenleg nincsenek devizabetétei, portfóliójában devizaalapok befektetési jegyeit sem tartja.
