Már hét éve nem termelünk exportra, mert az országot elhagyó áru tekintélyes része visszajött illegálisan – mondja Rácz Gábor, a British American Tobacco (BAT) Hungary vállalati kapcsolatok igazgatója. Míg korábban jelentősebb export hagyta el az országot, ma a magyar dohányipar kivitele elhanyagolható. A hivatalos késztermék import is minimális, tavaly 300-350 millió szál cigarettát hoztak a választékbővítés jegyében.
KOMMANDÓ. A feketepiac virágzását világszerte maguk a kormányok generálják, a rendkívül magas jövedéki adóval. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) illetékesei szerint az Európai Unióba (EU) indított kamionokból lefoglalt csempészett cigaretta 90 százaléka nyugat-európai dohánygyárakban készült. Az unióban a cigarettát 57 százalék jövedéki adó terheli, s annak egyik része az eladási ár bizonyos százalékaként folyik be, míg a másik része a mennyiségtől függ. Ez utóbbi kulcs 5 és 55 százalék közé eshet, s emiatt az unió tagállamai között is nagy árdifferenciák tapasztalhatók. Nagy-Britanniában például jóval drágább a dohányáru, mint Franciaországban, ahonnan mennyiségi korlátozás nélkül vihető a szigetországba. Becslések szerint a brit piacra ily módon érkező cigaretta az ott eladott teljes mennyiség 20 százalékát teszi ki. Magyarországon jelenleg 40 százalék a dohánytermékekre kivetett jövedéki adó, ezért vagyunk egyelőre inkább tranzit-, mintsem célország. Az esztendő első negyedében a magyar pénzügyőrök egymilliárd forintot meghaladó értékben, több mint 270 ezer kartonnyi csempészett cigarettát foglaltak le – zömében a nyugati határon. Mivel ekkora tétel megsemmisítése igen költséges (köbméterenként 36 ezer forintba kerül), Arnold Mihály, a vámhatóság országos parancsnoka április végén felvetette, hogy a dohánygyárak vásárolják meg a lefoglalt árut. Patai András, a Magyar Dohányipari Szövetség ügyvezető elnöke szerint a jelenlegi szabályozás ezt nem teszi lehetővé, miután a jövedéki törvény előírja a lefoglalt termékek megsemmisítését. Az ismeretlen helyről származó, megkérdőjelezhető összetételű termékek minőségét nem szavatolhatják, ezek forgalmazása ráadásul indokolatlan versenyt jelentene a tisztességes hazai termelők és gyártók számára. A megoldás szerinte – a szigorú ellenőrzés mellett – egy kiegyensúlyozott, a fizetőképes kereslethez és a gazdaság teljesítőképességéhez igazított adópolitika lenne. Nem szabad elfelejteni, hogy a feketepiac akkor kezdett ismét nagyobb teret nyerni, amikor a jövedéki adót az inflációt meghaladó mértékben emelték. A vámhatóság ugyanakkor jövedéki kommandó felállítását tervezi, mert az ellenőrzéseket végző, rendszerint ugyanazon helyen dolgozó pénzügyőrök élete egyre fenyegetettebbé válik.
Kitartanak 
A feketepiac következtében és természetesen is csökkenő kereslet, s a kommunikációs lehetőségek beszűkülése ellenére a magyarországi dohánygyárak eddig nem mondtak le a fejlesztésről. A jelenleg teljes munkaidőben 32 ezer főt foglalkoztató iparágban 1992 és 2000 között 300 millió dollár értékű invesztíció történt. A minap jelentették be, hogy a Reemtsma 3,5 milliárd forintos beruházással az év végére filtergyártó üzemet épít Debrecenben. Az üzemben elsősorban a Reemtsma-csoport ukrán, lengyel és német cégeinek gyártanak majd filtereket. A Philip Morris Magyarország 1999 januárjában adott át egy 2 ezer négyzetméteres, 5 millió dolláros beruházással megépült automatizált dohányelőkészítő csarnokot Egerben.
CSEMPÉSZORSZÁG. Az uniós csatlakozás közeledtével a cigaretta jövedéki adójának fokozatosan emelkednie kellene. A 17 százalékpontos elmaradás lefaragása azzal fenyeget, hogy a dohánytermékek ára – az egyéb terheket, köztük a nálunk igen magas, 25 százalékos áfát is figyelembe véve – a jelenlegi duplájára emelkedik. Nem véletlenül jelezte már Lengyelország és Szlovénia, hogy várhatóan négy év türelmi időt kér a Brüsszel által előírt mértékű adó bevezetésére. Jellemző, hogy Svédországban, ahol a dohányárut hozzánk hasonlóan 25 százalékos áfa is terheli, a feketepiac térhódítása miatt máig nem tudták bevezetni az 57 százalékos jövedéki adót. A csúcs eddig 55 százalék volt, ám azt azóta 52 százalékra mérsékelték. “A cigarettacsempészés ma már világjelenség, a bűnszövetkezetek egyre inkább előnyben részesítik a sokkal kockázatosabb kábítószerrel szemben. Hivatalosan vámmentes exportra, duty free boltokban történő értékesítésre vásárolják meg, mutatóban működtetnek is ilyen üzleteket” – mondja Jamniczky Zsolt, a Reemtsma Debreceni Dohánygyár Kft. vállalati kapcsolatok igazgatója. Efféle üzletek kapcsán például Szlobodan Milosevics fiának neve is többször felmerült.
A dohányszakma szerint az uniós direktíva átvétele az illegális kereskedelem célországává tenné hazánkat. E tendencia már most is érzékelhető, hiszen az 1999-ben legálisan forgalmazott 22,9 milliárd szál cigarettával szemben tavaly 21,4 milliárd szálat értékesítettek. A dohányzás visszaszorulása következtében évente 1 százalékkal csökken a fogyasztás – ez megegyezik a nyugat-európai átlaggal -, s mindezt figyelembe véve 10-15 százalékosra becsülik a feketepiac hazai részesedését. Jamniczky Zsolt szerint az illegális kereskedelem főként a keleti határszélen hódít, ahol az országos átlagnál alacsonyabbak a jövedelmek. Az olcsó, dobozonkénti 120 forint körüli áron kapható, márka nélküli cigarettákra mutatkozó kereslet érthető, hiszen 200 forint alatt idehaza már nem lehet legálisan cigarettát vásárolni.
PrevencióVersenytársai és üzletfelei bevonásával ifjúsági prevenciós programot indított a Philip Morris azokban az országokban, ahol gazdasági tevékenységet folytat, így nálunk is. A Felelősségteljes kereskedő elnevezésű programot minisztériumok is támogatják. A cég még a termék csomagolásán is feltünteti, hogy 18 éven aluliaknak nem értékesíthető, pedig erre jogszabály nem kötelezi. A korosztályt ismerő pedagógusok szerint az elrettentés, tiltás helyett a fiatalok személyiségfejlesztése vezethet eredményre, s a dohányzást nem lehet önálló problémaként kiemelni. A cég kezdeményezésére és támogatásával elkészült a Véleményem szerint című program, amely felhívja a fiatalok és tanáraik figyelmét több életvezetési problémára, s azokra megoldásokat is kínál. A másik kezdeményezés, a NECC Önismereti Kamasziroda iskolai programját pedig kidolgozója akkreditálta az Oktatási Minisztériumban, s tavaly elindult a mentálhigienés internetes honlap is.
HÍRVERÉS NÉLKÜL? A gyártóknak a reklámtörvény módosítása sem kedvez; dohánytermékeket televízióban és rádióban eddig is tilos volt népszerűsíteni, júliustól pedig csak a közterületi reklámlehetőséggel élhetnek, de azzal is csak az év végéig. Ezt követően marad az eladótéri bemutatás, ám ennek értelmezése körül lesznek még viták. Pedig a kutatások azt mutatták ki, hogy nem a reklám hatására szoknak rá az emberek a dohányzásra, e kommunikációs forma csupán a termékek közötti tájékozódásban segíti a vásárlókat. A skandináv országokban a dohányreklám betiltása után nőtt a fogyasztás, miközben az e tekintetben liberális Németországban folyamatosan csökken, s hazánkban sem állt meg ez a folyamat.
Az EU brüsszeli bírósága megsemmisítette azt a direktívát, amely a közösségben egységesen betiltotta volna a dohányreklámot. Az unióban így továbbra sem egységes ez a szabályozás. Belgiumban a tiltás alól kivételt képez a Forma-1-es verseny, s a magyar módosított reklámtörvény is kimondja, hogy világszintű motorsport eseményre a szervezők kérelmére felmentést adhat a gazdasági miniszter. Patai András határozottan állítja, hogy amennyiben engedélyeznék is, a magyar dohányiparnak akkor sem áll szándékában agresszív termékreklámot folytatni a versenypályán. “A dohányipar feltétlenül betartja majd a tilalmat tartalmazó törvénymódosítást” – mondj a gyártók szövetségének vezetője. Szerinte egyébként a teljes tilalom befagyasztja a piacot, mert nemigen teszi lehetővé az új, korszerű termékek, például a csökkentett nikotin- és kátránytartalmú cigaretták megismertetését. A piac ilyetén megmerevedése hátráltatja a technológiai és termékfejlesztéseket, ezért a beruházások ellen hat. Az uniós integráció előtt ez hátrányt jelent a fogyasztó, a dohánytermelő és a gyártó számára a többi csatlakozó országgal, ahol megengedett a dohánytermékek reklámja. A jogszabály-módosítás ráadásul a legális termékeket egyenlő versenyhelyzetbe hozza az illegálisakkal.
