Kell valamiféle naiv, vagy talán kissé szemtelen bátorság ahhoz, hogy egy piciny galéria az árverési dömping kellős közepén, amikor is a nagyobb aukciós házak kiemelkedő alkotások százával bombázzák a közönséget, egyetlen kép árverezésére invitálja a nagyérdeműt#<#. Hogy a közönség még a bőség zavarában - vagy talán éppen a parttalan kínálat elleni tiltakozásként - hajlandó időt és pénzt áldozni az efféle játékra, azt bizonyítja az Arte Galéria múlt heti "intim" rendezvénye, ahol a tét Sugár Andor olajképe volt. Az eladó a képet, amelynek kikiáltási ára 75 ezer forint volt, a művész özvegyétől vásárolta 32 rajz-akvarell és 3 festmény társaságában a nyolcvanas években.
Marsó Diana, az Arte tulajdonosa sajátos módszert talált ki a vevőcsábításra. Április elején egy általa kiválasztott kört levélben értesített a lehetőségről. A felhívásra mindössze hárman jöttek el a Károlyi kert melletti kis galériába, és néhányan levélben adtak ajánlatot. Az első árat egyébként a megjelenteknek is zárt borítékban kellett megadniuk, majd sor került a nyilvános borítékbontásra, és a legmagasabb ajánlatról elindult a licit. Bár a hangulat baráti volt, az alkudozásra már a keménység volt jellemző, amint azt az eredmény is tükrözi. A leütési ár ugyanis csaknem a háromszorosa lett a kikiáltásinak, a „játék” nyertese ugyanis 220 ezer forintot ígért Sugár Andor szép aktjáért.
Marsó Diana, aki az utóbbi években a Blitz Galériával közös grafikai árverések sikeres megrendezésével szerzett tekintélyt a műtárgypiacon, a „hőskorban” – a kilencvenes évek közepéig – pedig a Műgyűjtők Galériájában tevékenykedett Pátzay Vilmával, nem először kísérletezik egytárgyas árveréssel. Legutóbb decemberben, ugyancsak a nagyaukciók évadján, Korniss Dezső papírra festett zománcképét kínálta fel. A helyszínen heten licitáltak, a mű kikiáltási ára ugyancsak 75 ezer forint volt, és a leütési ár is hajszálnyira megegyezett a Sugár-műért megajánlott összeggel.
Ami a nagy aukciók sorozatát illeti, lapzártánk után került sor a Kieselbach Galéria, valamint a Bizományi rendezvényére, ezekről következő számunkban számolunk be. Május 3-án és 4-én a Nagyházi Galéria várja a XIX-XX. századi festmények, illetve bútorok, keleti és egyéb műtárgyak, ékszerek iránt érdeklődőket, majd a Belvárosi Aukciósházban festmények kerülnek kalapács alá május 7-én.
Május 9-én új helyszínen, a Budapesti Kongresszusi Központban kerül sor a Blitz Galéria tavaszi árverésére. Miként azt a katalóguson is feltüntetettt új logó, a Blitz Modern is jelzi, kizárólag modern, kortárs alkotások szerepelnek a kínálatban. Kováts Lajos hagyománytörően csak becsértéket tett közzé a katalógusban, a kikiáltási árat az árverési teremben tudhatja majd meg a közönség. A legmagasabb értékre, 14-15 millió forintra tartott kép egyébként nem látható a katalógusban; Kassák Lajos 1923-ban készült Képarchitektúra című művének reprodukciója – más alkotásokéval egyetemben – jogi okok miatt nem közölhető ugyanis, így a már kinyomtatott gouche-tusrajzot diszkréten áttetsző fehér papírral leragasztották.
Visszatérve az új logóhoz, nem csupán egy alkalomra szóló akcióról van szó, hanem a galériatulajdonos távlatokra szóló terveit tükrözi, miszerint a kortárs alkotóművészek piaci elismerését kívánja minden eszközzel, így az árverési megjelenés mellett egy új, valamikor a nyáron, Újpesten megnyitandó galéria adta háttérrel is támogatni. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy nemcsak a már elismert, külföldön is jegyzett művészeknek kíván lehetőséget adni, hanem – mint azt a mostani aukcióra felkínált kollekció is tükrözi – az egészen fiatalok is bekerülhetnek a portfóliójába, akkor nem túlzás bátor, és a mai piacon még nem megszokott, nagyvonalú kezdeményezésről beszélni.
