Elhivatott, szenvedélyes könyvesnek tartja magát, minden érdekli, ami ezzel a szakmával kapcsolatos – beszél a könyvekhez való viszonyáról Gábor Anikó. Pedig tinédzser korában még Mohácson busó álarcok faragásával foglalkozott. Ez adta az ötletet, hogy Pestre menjen stílbútor fafaragónak. Húszévesen azonban már a Központi Antikváriumban dolgozott. Innen került később az Állami Könyvterjesztő Vállalat beszerzési osztályára, ahonnan jól átlátta a rendszerváltás idején a magánkiadók megjelenésével átalakuló piacot. A lebomlóban lévő nagy állami vállalattól elkerülve végül egy újonnan alakult magánkiadónál kötött ki, melynek forgalmát – a kereskedőkhöz fűződő kiváló kapcsolatainak köszönhetően – sikerült fellendíteni.
KÖZÖS PONTOK.Ez idő tájt ment férjhez Balázs Istvánhoz. Közös kettejükben, hogy István életpályája sem indult hétköznapi módon. Másodéves egyetemistaként csomagrakodói munkára jelentkezett a postánál, ám akkor még nem gondolta, hogy az életében ez a rövid időszak mennyire meghatározó lesz a későbbiekben. Az ott eltöltött éjszakákról ugyanis írt egy riportot az ÉS-be. Ettől nekibátorodva indult az újságíró-szövetség tehetségkutató pályázatán, ahol második lett. Számos lapba írogatott, s a diploma után a Magyarok Világszövetségének lapjánál, a Magyar Híreknél kapott állást. A rendszerváltás környékén, az előprivatizáció során megalakult a lapot és könyveket is megjelentető Magyar Világ Kiadó Kft., amellyel Anikó mint az Állami Könyvterjesztő beszerzője tartott kapcsolatot. Innen ered a két éven át csak munkakapcsolatra szorítkozó ismeretségük. Balázs István azonban – már a lap főszerkesztőjeként – személyes okok miatt felmondott, bár döntésekor nem tudta, mihez is fog kezdeni. Ugyan két idegenforgalmi magazin indítását is rábízták, ám ezek tőke hiányában hamar elhaltak. Ezért jutott arra a gondolatra, hogy a korábbi munkahelyének eladott üzletrésze ellenértékét, 300 ezer forintot, valamilyen vállalkozásba kellene fektetni. Felesége szakértelmére is gondolva, kézenfekvő volt, hogy ez a könyvkiadás legyen.
Gábor Anikó elő is állt az angol kisokos zsebkönyv tervével. “Kevés tőke kellett hozzá, nem rejtett magában kockázatot, könnyen kivitelezhetőnek és jól elhelyezhetőnek ígérkezett” – emlékszik vissza Gábor Anikó. Az Animus ezzel az “okos” ötlettel indult tíz évvel ezelőtt, tipikus kényszervállalkozásként. “Amikor az Animusnál megbíznak mint alkotót, nem szólnak bele a munkámba, mindenkinek egyértelmű a szerepe. Ha viszek nekik egy ötletet, biztos, hogy az enyém marad, s nem látom viszont később más név alatt. Éppen ilyennek képzelem el 20-30 év múlva a magyar üzletembert” – mondja az Animus Kiadó tulajdonosairól Kaszás György, a McCann-Erickson Budapest Nemzetközi Reklám Kft. vezető kreatív igazgatója. Az ő grafikus humorra épülő műveit az Animus jelenteti meg. A szerző külön kiemeli, a házaspár annak ellenére sikeres, hogy a “végtelenségig tisztességes”.
BALÁZS ISTVÁNaz Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának biológia-kémia szakán végzett. Diploma után a hetvenes évek közepétől a Magyar Hírek című lapnál dolgozott újságíróként, s kilépése után feleségével alapította közös kiadójukat.
“OKOS” ÖTLET“Nem vágtunk bele merészen, én még írogattam, volt tehát mellette valamennyi jövedelmünk. Egy született üzletember nyilván felvett volna E-hitelt, hogy nagyban játszhasson” – meséli Balázs István. A cég folyamatosan bővült, évente sikerült megdupláznia a forgalmát. Az angol kisokos bevételéből már két újabb nyelvi kiadványt tudtak megjelentetni; a sorozat jelenleg 13 kötetből áll, s eddig együttesen 2 millió példány kelt el belőle. Kezdetben a nappaliban elhelyezett egyetlen íróasztal jelentette az irodát, négy-öt év múlva egy új lakásban viszont már egy teljes szobát foglalt el a kiadó – aminek Balázs István szerint még mindig megmaradt az az előnye, hogy pizsamában is lehetett dolgozni -, két éve pedig külön lakást vásároltak iroda céljára. Az egyetlen alkalmazottat és számos külső munkatársat foglalkoztató Animus ma már 200 millió forintot meghaladó forgalmat produkál, s beszállítóként a Libri kövnyváruház-láncnak lényegében ugyanakkora értékben adnak el, mint a Kossuth, vagy a Corvina kiadók.
Sokan úgy gondolják, hogy a tulajdonosoknak valakik súgnak, így képesek mindig olyan könyveket kiadni, amelyek komoly nyereséget termelnek. “Nem fülesünk van, hanem fülünk” – reagál erre Balázs István. “Anikóéknak kifinomult érzékük van arra, hogy mit kell megvásárolni, ugyanakkor nagy gyakorlattal és területismerettel rendelkeznek a terjesztésben” – jellemzi a párost Kaszás György.
GÁBOR ANIKÓ Mohácson született. Érettségi utsn stílbútor fafaragással foglalkozott, majd antikváriusként dolgozott. Kitanulta a könyvkereskedelmi és a könyvszerkesztői szakmát, levelezőn tanárképző főiskolai diplomát szerzett magyar-könyvtár szakon. A rendszerváltozásig az állami könyvkereskedelemben dolgozott. Férjével 1991-ben hozták létre az Animus Kiadót. Grafológusként is szakképesítést szerzett.
IRÁNY FRANKFURTIrodájukat például A kisbaba működése című könyvecskével megindított humoros sorozatuk hasznából vásárolták. Balázs István a frankfurti könyvvásáron elkezdett házalni az ott felvonuló kiadóknál az Animus “termékeivel”. Tömény érdektelenséggel találkozott, de egy kis angol kiadónál megpillantotta a “kisbabát”, amelyről korábban egy másik magyar társulat úgy vélekedett, hogy nálunk nem eladható. Rá egy évre már többen azt mondták nekik, hogy “elhoztátok Frankfurt legjobb címét”. A tízrészes sorozatból több százezer példány fogyott. A Harry Potter sem magától kopogtatott az Animus ajtaján. Az első kötet 1997-ben jelent meg Angliában, s amikor Istvánék meghallották a Londonban értelmiségi családoknál babysitterkedő családtagoktól, hogy házigazdáiknál mennyire jelen van a Harry Potter, kértek belőle egy példányt. “Beleolvastunk pár nappal 1998 karácsonya előtt. Aztán egymásra néztünk, s mivel nem jelentett gondot a szükséges másfél-kétmillió forint, másnap elküldtük a faxot a szerző ügynökéhez, ahonnan még aznap meg is érkezett a válasz. A könyv odakinn is akkor kezdett felfutni, így még sikerült kedvező pillanatban dönteni” – idézi fel az eseményeket Gábor Anikó.
“A Harry Potter-kötetek sikerének egyik titka, hogy filmszerűen peregnek, ezért falja a televízión, videón felcseperedett 9-15 éves korosztály. A lendület, a sodrás olyanokat is magával ragad, akik korábban egyetlen könyvet sem tudtak végigolvasni” – avat be Balázs István a Harry Potter-jelenség rejtelmeibe. Gábor Anikó szerint pedig sokan nem tartották őket normálisnak, amikor meghallották, hogy az Animus mire építi jövőjét, mert ennek a korosztálynak szóló újdonság nagyon régen nem aratott sikert. Az Animus tavaly december 7-én jelentette meg a negyedik kötetet, s az nem egészen egy hónap alatt a 2000. év második legnagyobb árbevételét hozó könyve lett a Librinél.
Büszkék arra, hogy sohasem vettek fel hitelt, s támogatásra sem pályáztak. E mentalitásukon a jövőben sem szándékoznak változtatni, a cég növekedését továbbra is az üzleti sikerekből kívánják finanszírozni.
