Gazdaság

Változó Matáv – Vonalasodás

A liberalizáció előtti utolsó évet a Matáv Rt. egy új stratégia megvalósítására szánja. Kérdés, mennyire lehet ez független a tulajdonos elképzeléseitől.

Komoly létszámleépítést követel meg a verseny a Matávtól – tette közzé még a múlt év végén a telefontársaság (az alkalmazott modellről lásd írásunkat a 46-47. oldalon). Jóllehet, a karcsúsítást biztosan nem a menedzsment legfelső régióiban gondolták megkezdeni, az utóbbi időben mégis három kulcspozícióban levő matávos távozását kellett elviselni.

Változó Matáv – Vonalasodás 1TÁVOZÓK. Tudatos stratégiára enged következtetni Kozma Béla fejlesztési főigazgató távozása, hiszen ő a cég macedón leányvállalatához igazolt. Az egyre keményebbé váló hazai verseny ellenére is fontos a Maktel menedzsmentjének erősítése, s Kozma – ha úgy vesszük – családon belül marad. Jambrik Mihály gazdasági főigazgató viszont a Matáv legkomolyabb hazai kihívójához, a Vivendihez távozott, s ez minden kétséget kizáróan érzékenyen érinti a piacvezetőt. A legnagyobb érvágást azonban minden bizonnyal Gecser Ottó marketing- és internet vezérigazgató-helyettes április 30-ára bejelentett távozása jelenti. Gecser az elmúlt időszakban a társaság egyik “erős embere” volt, belső információnk szerint Straub Elek elnök-vezérigazgató után neki volt a legnagyobb informális hatalma a Matávnál. A telefontársaság igen szűkszavú közleménye szerint Gecser saját kezdeményezésére távozik, mert az üzleti egységek szerepe megváltozott, s így kevesebb szerep jut a központi marketingnek, amelyet ő vezetett. Sem a nyilvánosságra hozott indoklásban, sem pedig az elnök-vezérigazgató méltatásában nem esett szó az internetes stratégiáról, s ez a hallgatás ez esetben igencsak beszédes. Főként, hogy Drajkó László, a Matávnet vezérigazgatója két nappal Gecser távozásának hírül adása után, szervezeti átalakításokat jelentett be.

Változó Matáv – Vonalasodás 2Tény, hogy a Matáv-csoport élete tavaly nyáron alapjaiban változott meg, miután a Deutsche Telekom (DT) kivásárolta amerikai partnerét és egyedüli szakmai befektetővé vált (Figyelő 2000/28. szám). A korábbi helyzethez képest, amikor a külföldi tulajdonosok egymás között felosztották a tevékenységi köröket (nagyon leegyszerűsítve: a pénzügyi vonal, vagyis a napi működés az Ameritech – később SBC – ellenőrzése alatt állott, a DT pedig a stratégia felelőse volt), s az igazgatósági döntésekben visszafogottságra ösztönözték egymást, most a DT saját arcához igazítja magyar leányvállalatát. A Matáv vezetői korábban igen kedvezőnek ítélték a helyzetet, mondván: a két tulajdonos mellett a menedzsmentnek jelentős szabadsága van, a két anyavállalat pedig a know-how átadásával óriási segítséget nyújt, de nem szól bele a napi munkába. A DT teljes hatalomátvétele óta más a helyzet, s bár hivatalosan még egyetlen nyilatkozat sem foglalkozott a tulajdonos és a menedzsment viszonyával, informális beszélgetéseken elhangzott már, hogy a legtöbb terület munkáját német tanácsadók “segítik”.

Változó Matáv – Vonalasodás 3BEILLESZKEDÉS. Függetlenségük elvesztését persze a Matáv vezetői természetes folyamatként élik meg, a DT konszolidációs körébe tartozó vállalatnak logikusan az anyavállalat struktúrájába kell beleilleszkednie. Ez esetben egy világosan felépített, négy lábon álló modellről van szó (internet, mobiltelefónia, adatátvitel és rendszermegoldások, hagyományos vezetékes távközlés), ahol egymással szorosan együttműködő, de független cégekbe vitt ágazatok tevékenykednek. Az anyavállat a holding/központ szerepét tölti be. A DT ráadásul hitet tett amellett, hogy globális vállalkozássá fejlődik, s ennek összes külföldi leánycégénél azonos vállalati szemléletet kell eredményezzen. Döntés azonban még nem született arról, hogy a magyarországi tevékenységet a német struktúrához igazítsák.

SzerényebbenA Matáv növekedésének forrása 2000-ben az Új Gazdaság volt; a vezetékes üzletágnak a vonalszám gyarapodása által vezérelt erősödése véget ért – ismerte el Straub Elek, a Matáv Rt. elnök-vezérigazgatója cége elmúlt évi eredményeit értékelve. A társaság bevételeihez a mobiltelefon-szolgáltatások az egy évvel korábbinál 31,6 százalékkal nagyobb összeggel járultak hozzá, s hasonló a tendencia a bérelt vonalak és az adatátviteli szolgáltatások esetében is. A legnagyobb hazai távközlési társaság árbevétele 2000-ben 445,9 milliárd forint volt, 15,9 százalékkal több, mint 1999-ben. A belföldi távközlési tevékenység árbevétele tavaly infláció alatt növekedett. A nemzetközi távközlési szolgáltatások forgalma pedig csökkent.

Klaus Hartmann gazdasági vezérigazgató-helyettesnek meg kellett barátkoznia azzal a gondolattal, hogy a Matáv eredményei nem csak javulhatnak, de romolhatnak is. A távközlési piac megnyitására készülő társaság 2000-ben 68,8 milliárd forint nettó eredményt produkált, a megelőző évinél 12,6 százalékkal kevesebbet. És ezen az sem változtat, hogy a korábbinál szerényebb szereplésre van mentség. Történetesen a Matáv negyedik negyedévben elszámolt költségei, amelyek a hivatalos közlések szerint mintegy 13 milliárd forinttal rontották a cég éves eredményét.

Ettől függetlenül minden jel arra mutat, hogy csak idő kérdése az átalakítás. A T-System – a DT rendszerház leányvállalata – január végi rajtjánál bejelentették, hogy két éven belül minden országban, ahol Debis vagy T-System tevékenykedik, egységes vállalatként jelennek meg. Ez Magyarországra is vonatkozik, s a Figyelő információi szerint január végén a DT igazgatósága arról is döntött, hogy egy másik magyarországi ágazatot szintén átalakítanak a német modellnek megfelelően, közvetlenül bekapcsolják a globális tevékenységbe. A kérdés csak az, hogy ez a mobiltelefon- vagy az internetszolgáltatás lesz-e.

A magyarországi fejleményekből nem lehet egyértelmű következtetést levonni. Gecser Ottó távozása a Matávnet szerkezeti átalakítása és ez ugyan az utóbbi cég sorra kerülését valószínűsíti, de a Westel februári közgyűlésén történtek a másik lehetőséget sem teszik kizárhatóvá. A Westel igazgatósági elnöke ugyanis Straub Elek lett, megerősítve ezzel a Matáv súlyát a grémiumban.

Az átalakulás szempontjai között tehát az erős tulajdonos megjelenése és a piaci kihívás egyformán meghatározó szerepet játszik. Az utóbbi szempont érvényesült igen látványosan, amikor januárban a Matáv új arculattal lépett a nagyközönség elé. Ezt a fazonigazítást a tulajdonos is sikeresnek ítélte, de meddig tartják ezt német részről elégségesnek? Másképpen fogalmazva: mikor jelenik meg a Matávnál is a T betű?

Ajánlott videó

Olvasói sztorik