HAZAI MOBILPIAC – Telefontusa

Tudják, de nem teszik közzé – leginkább így jellemezhető a mobiltelefon-gyártók Magyarországon megtelepedett reprezentánsainak hozzáállása, amikor a konkurencia és saját cégük helyzetéről van szó. A vezető készülékgyártók sokat áldoznak piackutatásra, ezek eredményeit azonban a tulajdonosokon, az anyavállalaton kívül mélyebben senki nem ismerheti meg. Az érdeklődőnek, válaszok helyett, a jövőt előrevetítő víziók jutnak. Így aki a piaci erőviszonyokra kíváncsi, jobban teszi, ha egyenesen a független elemzőkhöz fordul.

SZŰKSZAVÚ MENEDZSEREK. Ez utóbbiak úgy számolnak, hogy a hazai mobiltelefon-eladások középtávon is dinamikusan nőhetnek, amit az előfizetői tábor vártnál gyorsabb bővülése, valamint az eddigieknél látványosan többet tudó, új maroktelefonok megjelenése garantál. Ezt támasztják alá a Hírközlési Főfelügyelet (Hif) legfrissebb számai is. Eszerint a mobil-piac tavaly szeptember végén elérte a 2,5 millió előfizetőt, holott 1999 végén még “csak” 1,6 milliós táborral dicsekedhetett. Felügyeleti becslések szerint 2000 végére a mobiltelefonok száma elérte a bűvös 3 milliót is. A tavalyi eladásokat tekintve mintegy 1,3-1,4 millió darabos telefonpiacon pedig egyre élesebb a verseny.

A legnagyobb piaci részesedést – szakértők szerint mintegy 31 százalékot – a Nokia mondhatja magáénak az idén. Pekka Ojanpaa, a Nokia Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója szerint a magyarok, ahogy a személygépkocsiknál, úgy a mobiltelefonoknál is márkaorientáltak. Véleményével az elemzők is egyetértenek: adataik szerint a Nokia-telefonnal rendelkezők 84 százaléka ragaszkodik a finn cég termékeihez. Jellemző az új technikai megoldások, az egyre többet tudó készülékek iránti érdeklődés is. A hazai szolgáltatóknál a közelmúltban megjelent WAP-szolgáltatások és az elérésüket lehetővé tevő készülékek iránti növekvő igény arra utal, hogy a következő generációs mobil-eszközöket is sokan vásárolják majd.

A Nokia menedzserei cégük üzletpolitikájáról nem szívesen beszélnek. Pekka Ojanpaa is csupán annyit árul el, hogy a Nokia Magyarország Kft., más gyártókhoz hasonlóan, a szokásos kereskedelmi megfontolások alapján határozza meg árait. Vagyis a társaság általában nem járul hozzá a szolgáltatók akcióinak árengedményeihez. Minden operátor listaáron veszi meg a készülékeket, és rajta múlik, hogy azután mennyiért értékesíti azokat. Befektetéseikkel kapcsolatban a menedzser szintén szűkszavú. Mint mondja, magyarországi invesztícióik sorában a legnagyobb a komáromi mobiltelefon-gyár megépítése volt. A tavaly elkészült, ma már több mint 1300 főt foglalkoztató összeszerelő üzemre a Nokia 25 milliárd forintot költött. Ugyanakkor a társaság a magyar felsőoktatási intézményekkel, egyetemekkel való együttműködésre az elmúlt években mintegy 100 millió forintot fordított.

A Nokiánál nem tesznek különbséget a telefongyáruk és a szoftverfejlesztéssel foglalkozó itteni K+F részlegük fontossága között. Az ügyvezető igazgató ennek ellenére úgy gondolja, rövid távon, a jelenlegi igények kielégítésében gyártókapacitásaiké az elsőbbség, míg hosszabb távon nyilván a K+F a fontosabb. Már csak azért is, mert a Nokia szeretné megőrizni piaci részesedését, ami elképzelhetetlen új, kreatív megoldások nélkül. Emellett a fejlesztő részlegre fontos feladatok várnak a harmadik generációs mobilszolgáltatások, a GPRS, majd az UMTS rendszerek meghonosítása, a Tetra-rendszerek bevezetése során is.

TUDÁSINTENZÍV ÁGAZAT. A legnagyobb konkurens, az Ericsson illetékesei ezzel szemben egyértelműnek tartják, hogy a termeléssel szemben a kutatás-fejlesztésé az elsőbbség. “A telefon-összeszerelésre létrehozott üzemeket nem lehet egy kalap alá venni a K+F tevékenységgel” – vélekedik Fodor István, az Ericsson Magyarország Kft. vezérigazgatója. Mint mondja, az összeszerelési tevékenység alacsonyabb hozzáadott értékű munka. A kutatás-fejlesztés ezzel szemben “tudásorientált”, amely nem csupán a multi, de a szellemi tőkét birtokló ország számára is komoly hasznot hozhat. A világban folyamatosan átrendeződik az ipar szerkezete, egyre több vezető cég építi le saját hardvergyártását és adja át az erre specializálódott, egyidejűleg több multinak beszállító partnernek. Ez történt Magyarországon is az Ericsson ipari jelenlétében. A saját berendezésgyártást 1998-ban itt be is fejezte a cég. Egyidejűleg készülékei előállítását – lényegesen nagyobb volumenben – többek között az idetelepült amerikai elektronikai gyártók vették át. Például az SCI Tatabányán, vagy a Flextronics országszerte több helyen. Ugyanez történik a maroktelefonok gyártásánál is: nincs olyan multi, amely a világpiaci igény évenkénti duplázódását saját hardvergyártó kapacitásának növelésével oldaná meg. Az Ericsson az idei bővítést zömében a finn Elcotecq céggel valósította meg; a világon 3 új gyárat indítottak el, ebből egyet Pécsett. Így az Ericsson partnerei több ezer munkahelyet biztosítanak hazánkban. Az Ericsson Magyarország Kft.-ben dolgozó mintegy 700 főnek a fele pedig tudásintenzív iparral, kutatással, fejlesztéssel foglakozik.

Az elemzők számításai szerint az idén az Ericsson a magyarországi mobiltelefon-eladások negyedét mondhatja magáénak. A márka tulajdonosainak hozzávetőleg 60 százaléka hűséges, s a termékek eladásának felfuttatása érdekében e cég sem alkalmaz a szokásostól eltérő kereskedelmi fogásokat, a szolgáltatók akcióihoz közvetlenül nem járul hozzá.

A vezérigazgató úgy véli, nemzeti piacokról a mobiltelefon-iparban nincs értelme beszélni. Mint mondja, világszerte 800 millió vezetékes, 500 millió mobil, valamint 350-400 millió internet-előfizetőt tartanak nyilván. A becslések szerint 2003 végére a vezetékes és a mobiltelefonok száma egyaránt eléri majd az egymilliárdot. Az ekkor már szintén egymilliárdnyi internet-előfizető közel fele pedig – a várakozások szerint – mobil-eszköz segítségével éri majd el a világhálót. A szakértők úgy vélik, hogy a Nokia és az Ericsson párosa mellett a francia Alcatel itteni vállalkozása szerepelt még nagyon jól. Riez Attila, az Alcatel Hungary Kft. mobil üzletág igazgatója szerint cégük az eladott készülékek száma alapján az év végéig mintegy 25 százalékos szeletet hasíthat ki magának az egyre nagyobb tortából, s ezzel megítélésük szerint a második legnagyobb készülék-szállítóvá növik ki magukat. Egyúttal állítja azonban: a gyártók részesedését nem lehet egzakt módon meghatározni. A mobilszolgáltatóknak a tárgyévben eladott készülékek számbavételénél az okoz gondot, hogy senki nem tudja, valójában mennyi került közülük az előfizetőkhöz és mennyi porosodik ma is a raktárakban. Az összes használatban lévő mobil között ugyanakkor a kereskedelmi tevékenységüket évekkel ezelőtt megindító gyártók modelljeiből nyilvánvalóan többet találni, mint a közelmúltban bevezetett márkák reprezentánsaiból.

Az idén feltehetőleg javította piaci pozícióit a Siemens is. A német cégnél úgy számolnak, hogy részesedésük a magyarországi mobiltelefon-eladásokból 2000-ben 10 százalékos lesz, jövőre pedig ennek az aránynak a megduplázására törekednek. A hazai vezetékes kommunikációban piacvezetőnek számító Siemens Nemzeti Vállalat 1000 fős létszámának fele az információtechnológia és a telekommunikáció területén dolgozik. A vállalatnak a hazai távközlés fejlesztését és az új technológiákra való felkészülést szolgáló terveire jellemző, hogy a napokban megállapodást írt alá a francia EDSN-el a Tetrapol technológia közös kimunkálására.

FELZÁRKÓZÓK. Megkezdte a piaci felzárkózást a Motorola is. A korábban 4-5 százalékos részesedéssel rendelkező amerikai márka az év végére 10 százalék feletti pozíciót szeretne szerezni magának a mobiltelefon-értékesítésben. Nem csinálnak titkot abból, hogy az első félévben több mint 100 ezer telefont adtak el, s remélik, hogy az év végéig ezt a számot sikerül megduplázniuk. Szalay Péter ügyvezető igazgató szerint cégük – a tulajdonosok európai stratégiájának megfelelően – a kutatás-fejlesztés erősítését tekinti kiemelt feladatának. A társaság stratégiájában az olyan fejlesztéseket részesíti előnyben, amelyek az internet protokoll (IP) technológiáját használják hang- és adattovábbítási rendszereikben.

A Motorola Kft. vezetője úgy véli: cégüknek szintén nagy szerepe lehet az új, elsősorban a harmadik generációs mobil-technológiák magyarországi meghonosításában. Első GPRS rendszerüket a Westelnél már kipróbálták, s bíznak benne, hogy szolgáltatóként is szerephez jutnak. Emellett a társaság Tetra-rendszere is sikerrel vizsgázott a honi kísérletek során. A kérdés már csak az, számos európai ország után mikor indulhat meg a magyar Tetra, illetve GPRS-UMTS szisztémák kiépítése.