Könnyen veszélybe sodorhatja a feltörekvő piacok többségét a Törökországban kiibontakozó pénzügyi válság. A hatóságok eljárást indítottak tíz bank ellen, amelyeket 6 milliárd dolláros költséggel felügyelet alá is vontak. Útját kell állni a török bankszektorból bűnös úton elfolyó pénzeknek és az ott burjánzó korrupciónak, ám egyre többen kezdtek aggódni, hogy a nyomozás előbb-utóbb más bankokra és cégekre is kiterjed. A külföldi portfólió befektetők nekiláttak eladni török értékpapírjaikat, s gyakorlatilag befagyott az országnak szóló hitelezés. Válaszul a krízis előtti 35 százalékos szintről 60 százalékra szöktek fel a kamatlábak és leállt a bankközi hitelezés. Egyben roham indult a dollárért, ami a központi bank eredetileg 24,4 milliárd dolláros tartalékát több mint 6 milliárral apasztotta a líra védelme miatt.
A válság következtében veszélybe került a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank hároméves, mintegy 4-4 milliárd dolláros törökországi stabilizációs reformprogramja. A pénzügyi szektorra nehezedő nyomás a líra leértékeléséhez vezethet, ami a dezinflációs csomag világbanki és IMF-támogatásának a végét jelentené. Éppen ezért Ankara több ízben is leszögezte, hogy kitart a csúszó leértékelés mellett. Csakhogy bizalom helyreállításához ez már nem elegendő. Folytatnia kell többek között a megrekedt privatizációt, elsősorban a Turk Telekom távközlési cég jelentős bevételt ígérő magánosítását, és tovább kell vinnie a bankszektor reformját.
Akármit tesz, gyorsan kell cselekednie. Eredményt kell felmutatnia még azelőtt, hogy a befektetők végleg elpártolnak az országtól – s mielőtt a többi feltörekvő piacot is elérik a válság pánikhullámai. Moszkvában, ahol a Kreml szintén elszánta magát a pénzügyi élet megtisztítására, már zuhanásba is kezdett a helyi tőzsdeindex.
