NEM ELŐSZÖR. Mint ismeretes, két hete adócsalás vádjával előzetes letartóztatásba helyezték Szalóczy Zsoltot, a társaság nemrég leköszönt vezérigazgatóját, jelenlegi igazgatósági tagját (Figyelő, 2000/42. sz.). Azóta, sok egyéb pletyka között, az is lábra kapott, hogy valamelyik versenytárs tett feljelentést, s fűtött be ily módon a Budapesti Értéktőzsde első informatikai cégének. Ezt a híresztelést azonban Burillák Attila, az APEH szóvivője határozottan cáfolta. Az ügy előzményeként ugyanis az APEH Bűnügyi Igazgatósága egy pécsi vagyonvédelmi vállalkozás ellen kezdte meg a nyomozást, ott találtak fiktívnek tűnő számlákat. A nyomozás bebizonyította, hogy lopott személyi igazolvánnyal bejegyzett cégről van szó, amelynek egyetlen tevékenysége a fiktív számlák kibocsátása volt, s ezt mintegy 1,2 milliárd értékben cselekedte meg. A számlákat fogadó cégek utáni kutakodás során került a képbe Szalóczy, aki összesen csaknem 900 millió forint értékben szerzett be fiktív számlákat. (A Magyar Nemzet értesülése szerint ezek haszonélvezője a Davon Kft. nevű Szalóczy-cég volt, amely közel 12 százalékban tulajdonosa a Synergonnak.) Burillák azt is cáfolta, hogy a mostani kapcsolatban lenne azzal az augusztusban nyilvánosságra került üggyel, amelynek keretében hasonló vád merült föl a Synergonnal szemben. Akkor egy egész bűnszövetkezetet sikerült leleplezni Baranya megyében, amely fiktív számlázásra szakosodott, s amelynek egyes feltételezések szerint a Synergon lett volna a legnagyobb “vevője”. Az érintettséget a cég vezetősége akkor is, most is tagadta a sajtónak. Adóhivatali informátorunk viszont azt mondta, hogy akkor is szerepelt a Synergon a fiktív számlák vevői között, csupán a beszerzések nagyságrendje volt eggyel kisebb a mostaninál – ott 88 millió forintot írnak a cég rovására.
Gyurós Tibor, a Synergon elnöke lapunknak azt nyilatkozta: még nem kaptak hivatalos állásfoglalást az APEH-től arra vonatkozóan, hogy cégük milyen módon érintett az ügyben, éppen ezért október 15-i tájékoztatójukban azt írták, hogy “az eljárás tárgya összefüggésben lehet Szalóczy Zsoltnak a társaságban végzett korábbi tevékenységével”. E közleményben egyébként cáfolták azt a feltételezést is, miszerint az október elsejei hatállyal végrehajtott vezérigazgató-váltás (amikor Szalóczyt Antal József váltotta fel) bármilyen kapcsolatban lenne a később kipattant üggyel.
Gyurós veszteséget vetített előre a harmadik negyedévre, s azt is elmondta, hogy az egész éves eredmény is jelentősen elmarad majd a jelenlegi 750 millió forint körüli piaci várakozásoktól. Arra hivatkozott, hogy a megnyert nagy tenderekből származó bevételek későn érkeztek be. (Október 19-én, a Synergonnal való kereskedés kezdetekor 1 perc alatt 11 százalékot zuhant a részvények árfolyama, ami miatt újabb 10 percre felfüggesztették a papírt.) Lapzártánkig egy hét alatt közel 25 százalékot estek a Synergon-részvények.
Fényes jövőre mindezek után nem számítanak az elemzők e társaság esetében. Rövid távon annak lehet komoly negatív hatása, ha a cég elesik az év hátralevő részében – az informatikai piac szempontjából a legjobbnak tartott negyedik negyedévében – a megrendelések jó részétől. Gyurós nem tart ettől, mert bízik abban, hogy a vevők a minőség/ár arányt nézik, s ezért ahol normális helyzetben nyernének, ott most is fognak.
KAPACITÁSLEÉPÍTÉS. A pénzügyi elemzők negatívan ítélik meg a cég eddigi foglalkoztatási stratégiáját, amelynek keretében – jövőbeni pozitív fejleményekben bízva – túl magasra állította be az alkalmazotti létszámot. A túlméretezett kapacitások leépítése már elkezdődött a vállalatnál, az állomány 10 százalékát leépítették, de ez a harmadik negyedévben plusz 100 millió forintos költségként jelenik meg.
Bakonyi Zoltán, a Német-Magyar Befektetési Rt. elemzője szerint eddig a cég menedzsmentje iránt megvolt egyfajta befektetői bizalom, annak ellenére is, hogy a növekedés elmaradt a várttól. Ám ha kiderül, hogy akár a társaság egésze, akár csupán annak egyik első embere sáros a fiktív számlák ügyében, akkor ez a bizalom hosszú távra elvész. Amennyiben azonban Szalóczy Zsolt tisztázni tudja magát, akkor rövid távon 10-20 százalékos, elsősorban a spekulatív befektetőknek jól jövő árfolyamnyereséget érhet el a részvény.
Egyébiránt az informatikai szakma megosztott a Synergon-ügy megítélésében (lásd külön); a választóvonal azonban nem annak mentén érzékelhető, hogy versenytárs cégről van-e szó, vagy sem.
