Afféle “zseninek” tartja egyik-másik kollégáija Palkovics Lászlót, akinek olyan a memóriája, hogy ha elolvas egy gépelt oldalnyi szöveget, szinte szó szerint visszamondja. Tarnai Dezső, a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. emberi erőforrások igazgatója azzal toldja meg mindezt, hogy Palkovics remek, pergő előadásokat tart angolul és németül, magyarul azonban már annyira gyorsan jár az esze és a nyelve, hogy nem könnyű követni.
“Az átlagnál nem vagyok sokkal okosabb, csak éppen jó időben, jó helyen voltam” – Palkovics László szerényen ezzel magyarázza eddigi eredményeit. A Menedzserek Országos Szövetsége által a közelmúltban A 2000. év fiatal menedzsere címmel kitüntetett 35 éves igazgató a Knorr-Bremse magyarországi kutató-fejlesztő intézete mellett a Budapesti Műszaki Egyetem gépjárművek tanszékét is vezeti, továbbá titkára a Magyar Gépjárműipari Szövetségnek.
VÉLETLEN VÁLTÁS. Egy kis zalai faluból, Pölöskéről indulva ekkora karriert befutni aligha mondható mindennaposnak. Talán a szenvedély, az autók konstruálása iránti vágy hajthatta – gondolhatnánk -, de nem így történt. “Véletlen, hogy autómérnök lettem. Eredetileg orvosnak készültem, de az egyik barátom azt mondta, hogy az autómérnöki szakra még több pont kell; ezt választottam” – avat be a pályaválasztás történetébe. Az élet igazolta a döntést, hiszen 29 évesen – nem sokkal azt követően, hogy vörös diplomával és kitüntetéssel befejezte a Budapesti Műszaki Egyetemet – már tanszékvezető lett.
A sors a nagy lehetőséget egy haszonjárművekkel foglalkozó budapesti konferencián kínálta, ahol az egyik Palkovics-tanítvány előadása után Straub László, a Knorr-Bremse Németországban dolgozó stratégiai igazgatója megbízta a tanszéket egy tanulmány készítésével. A megbízásból hamarosan szoros napi kapcsolat kerekedett, s Palkovics László “kétlakivá” vált. Egyetemi munkája mellett 1995 óta céltudatosan építette fel a Knorr-Bremse magyarországi kutató-fejlesztő részlegét. Egy éve adták át az egymilliárd forintos beruházással (ebből mintegy 200 millió forint állami támogatás volt) Budapesten létrehozott, elektronikus rendszereket kutató és fejlesztő intézetet, amelynek fő feladata a szakmában használatos szoftverek kimunkálása. Eközben a Knorr-Bremse magyar kutatói állománya az öt évvel ezelőtti 12 főről több mint tízszeresére gyarapodott.
A multinacionális vállalatóriás schwieberdingeni, központi kutatóbázisának árnyékában – Palkovics László szerint – a magyar intézet a csoport közép- és kelet-európai szoftverfejlesztő központjává vált.
“Mi valóban stratégiai fejlesztéssel kezdtünk, s párhuzamosan tanultuk a szériafejlesztés szabályait” – mondja érthető büszkeséggel Palkovics László. Bár a budapesti intézetben elsőként a cég stratégiai termékének számító menetdinamikai szabályozó rendszer fejlesztése volt a fő feladat, mellette megindult több szériatermék szoftverének kidolgozása is. Ez lehetőséget teremtett az újonnan alakult fiatal csoportnak a szériafejlesztés szabályainak elsajátításához. Így is évekig tart, amíg a magyar csoport beletanul a stratégiai termékfejlesztésbe.
ÖSSZEKÖTŐ KAPOCS. Palkovics szerint az idetelepült gyártás magyarázza az intézet létrehozását. A Knorr-Bremse magyar kapcsolata ráadásul sok évtizedes. A hatvanas években az Ikarusnak szállító Szerszámgépipari Művek vette meg a Knorr-Bremse fékrendszer licencét, majd 1993-ban a privatizáció során a Knorr-Bremse vásárolta meg a kecskeméti gyárat. A gyártást felfuttatták, s a cég itteni történetének következő fontos állomása a budapesti intézet lett. Kissé bizarr persze, hogy időközben a hazai haszonjármű-gyártás válságos helyzetbe került, bár ez sem a kecskeméti érdekeltség 80 százalékban exportra menő gyártási tevékenységét, sem az itteni kutatást nem érinti hátrányosan. Sőt, Palkovics László közreműködésével az egyre erősebb, kölcsönös előnyökön alapuló műegyetemi kapcsolat új távlatokat is nyitott a kutatásban. A Knorr-Bremse a nyugat-európainál kisebb költséggel, magas színvonalon tud kutatási feladatokat elvégezni. A műegyetemi oktatáshoz pedig gyakorlati ipari tapasztalatokat szerezhetnek a kutatók. A multi áldoz is erre: évente három műegyetemi és három miskolci főiskolai mérnöki helyet finanszíroz mintegy 9 millió forintos ráfordítással. E szimbiózisban Palkovics László a biztos kapocs. Számára kettős kihívás az együttműködés. Melyik énje kerekedik felül: a kutató vagy a menedzser? Szerinte ezt csak a kutatási eredmények publikálásában (a céges érdekek figyelembevétele miatt) kell élesen elválasztani, amúgy jól megfér a kettő, bár a menedzser életforma divatos külsőségei meglehetősen idegenek számára.
A kétlakiságnak azonban ára van; amióta beállt a céghez, az addigi több mint száz publikációjának száma lassabban gyarapodik, s előadásokat is jobbára már csak a doktoranduszoknak tart. Személyesen már nem is kutat.
A legnagyobb kincse az idő lett, amelyet feszesen kell beosztania ahhoz, hogy el tudja látni intézeti és tanszékvezetői feladatait. Szerencsés esetben is csak a hétvége jut a családjának, de arra büszke, hogy kilencéves fiával ismét eljárhat karatézni.
A négy nyelven beszélő, többéves külföldi gyakorlatot is maga mögött tudó (doktoranduszként dolgozott a helsinki, illetve a delfti egyetemen, Kanadában pedig egy kutatóintézetben töltött egy évet), autóipari körökben jól csengő nevű menedzsernek sorra teszik a csábító ajánlatokat. Ám egyelőre a négy kontinensen jelen lévő Knorr-Bremse birodalom, és a kutatás-fejlesztés jelenti számára a legjobb lehetőséget.
Sikerreceptje egyébként nem titkos: megfelelő időben hozz megfelelő döntést és megfelelő embereket alkalmazz! Ha pedig hibázol, olcsóbb, ha mielőbb belátod.
PALKOVICS LÁSZLÓ 35 éves, 1989-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetem járműgépész-mérnöki szakán. Négy évvel később szerezte meg a műszaki tudományok kandidátusi fokozatát, tavaly pedig a Magyar Tudományos Akadémia doktori címét. Az idén egyetemi tanári minősítést kapott.
1994-től vezeti a BME Közlekedésmérnöki Karának gépjárművek tanszékét. Egy évvel később nevezték ki a Knorr-Bremse K+F intézetének elektronikus rendszerfejlesztési igazgatójává. Kutatási területei: gépjárművek dinamikája, stabilitása, alkalmazott szabályozáselmélet, járműrendszerek modellezése. Társadalmi munkában a Magyar Gépjárműipari Szövetség főtitkára. Oroszul, angolul, németül és olaszul beszél, az első kettőn előadói szinten.
Nős, egy gyermek apja. Karatézik és rajong a technika csodáiért. Mostanság egy BMW 320-as autót vezet, van egy BMW motorkerékpárja, s kedveli a fegyvereket is.
