Takácsy Gyulának, a MÁV Rt. elnökének. A tárcája alá rendelt állami vállalatok nagyjából mindegyikének vezetésével elégedetlen Nógrádi László közlekedési miniszter szerint ugyanis a vasút reformprogramjának felgyorsításához vezetőcserére van szükség. A magyarázat, amely még akár fedheti is a valóságot, teljesen felesleges volt, hiszen Takácsy leváltása nem lepett meg senkit. Legkevésbé talán őt magát.
Ám valószínűleg a közlekedési miniszter sem gondolja teljesen komolyan, hogy a MÁV egyetlen – ráadásul nem is legfontosabb – vezetőjének lecserélésével kimozdíthatja a holtpontról a vasút évek óta csak emlegetett reformját. Különösen, hogy Endrédy István személyében ismét olyan vezetőt állított a vasút élére, aki – lévén vízminőség-védelemből doktorátussal rendelkező vegyészmérnök – nem sokat tudhat a vasútról. Kiválasztásában bizonyosan nem is a vasúttal kapcsolatos ismeretei, hanem politikai kapcsolatai voltak a meghatározóak. A MÁV új elnöke 1998 óta a fővárosi közgyűlés Fidesz-MDF-MKDSZ frakciójának tagja. Emellett Nógrádi elismerte azt is, hogy Endrédy “legjobb referenciája” személyes ismeretségük.
A szakminiszter tehát valószínűleg nem azt várja, hogy Endrédy irányítása alatt a MÁV reformja felgyorsuljon. Sőt a kínos kötelesség alól az új elnököt Nógrádi előre fel is mentette. Jelezte: szerinte nincs miért siettetni a vasúttársaság átalakítását. Az önállóan gazdálkodó pálya-, illetve vállalkozó vasút megalakítására ugyanis a kormánynak nincs pénze. Így a jövő januárra tervezett számviteli szétválasztás helyett az infrastrukturális tárca most újabb reformkoncepción dolgozik. A reform első érdemi lépéseire eszerint leghamarabb 2001 júliusában, vagy 2002 januárjában lehet majd számítani.
Az átalakítás persze, bármikor is kerül sor rá, fájdalmas lesz. Az üzleti szemlélet meghonosítása a hagyományosan költségvetési támogatással működő társaságnál roppant nehéznek ígérkezik, legyen bárki is a reform felelőse. Ez azonban nem indokolja a halogatást, sőt éppen ellenkezőleg, siettetni kellene az átalakítást. Az utasok és az ügyfelek éppen annyira igénylik a váltást, mint maguk a vasutasok.
A reform irányát a mindenkori közlekedési miniszternek kellene mutatni, s ezt ugyan elődei sem tették meg, de Nógráditól is csak arra futotta eddig, hogy forgalmistának öltözzön. A Zala megyei képviselő nyilván nem volt úttörővasutas, így talán gyerekkori álma valósult meg, amikor zászlóval, tárcsával engedélyt adott egy szerelvény kitolására a pályaudvarról. Ám ezzel a PR geggel csak nyilvánvalóbbá vált a vasút szomorú helyzete. –
