lesz-e Szlobodan Milosevics? Napok óta százezrek tüntetnek Szerbia nagyvárosainak utcáin, olyan jelszavakat skandálva, hogy “Szlobodan, Szlobodan! Mentsd meg Szerbiát és lődd főbe magad!”. Csakhogy míg a “Kárpátok Géniusza” csak és kizárólag a saját népét sanyargatta, a “Balkán Mészárosa” a szerbeket – legalábbis szavakban – kivételezett nemzetként kezelte. Hatalmát éppen a nacionalista tűz szüntelen táplálása tartotta fenn tizenhárom éven át, az elmúlt évtized egymást követő négy balkáni háborúja azonban a szerbek erőtartalékaival együtt lojalitásukat is felemésztette. A helyzet robbanásig feszült, a polgárháború lehetősége is benne van a levegőben, Milosevics pedig nyilvánvalóan tisztában van vele, hogy veszedelmesen közel került a dicstelen véghez.
A jugoszláv elnök azonban nem adja fel. Már tudja, hogy elszámította magát, amikor önszántából vállalta a szavazóurnák előtti közvetlen megmérettetést. Vereséget szenvedett – legalábbis a az ellenzék és a Nyugat szerint – és ez végérvényesen szertefoszlatta legyőzhetetlensége mítoszát, egyben kíméletlenül leleplezte azt a propagandaszólamot, hogy a szerbek egy emberként mögötte állnak. Sőt, a szavazók állítólag olyan elsöprő arányban voksoltak ellene, hogy a rezsim hiába tett lehetetlenné minden független ellenőrzést, így sem tudta teljesen elcsalni az ellenzék jelöltje, Vojiszlav Kostunica győzelmét.
A jugoszláviai ellenzék pengeélen táncol. Milosevics tekintélye és hatalma végérvényesen megroppant, sarokba szorítva azonban ő és környezete kiszámíthatatlan lépésekre ragadtathatja magát. Annál is inkább, mert tudnia kell, hogy magára maradt. Mára egyik utolsó szövetségese, Moszkva is elfordult tőle. Vlagyimir Putyin alighanem tisztában van vele, hogy míg a Balkánon már semmit sem nyerhet a bukott jugoszláv elnök oltalmazásával, annál nagyobbra értékelné viszont a Nyugat, ha elérné a szerb vezér – lehetőleg vértelen – távozását. Ez esetben Washingtontól Londonon át Párizsig talán még azt is elnéznék neki, ha menedéket nyújtana az első számú közellenségnek. Milosevics azonban egyelőre a helyén van. –
