Az Éden illúziói

Részben mennyország, de legalább annyira pokol, valóság és illúzió – ez az amerikai Középnyugat, a legamerikaibb vidék, ahová a keleti partról csábították a lakosságot a XVIII. században. Az Éden illúziói című kiállítás, amely november 26-ig tekinthető meg a Ludwig Múzeumban, megkísérli bemutatni e közel Európa méretű térség kultúrájának legizgalmasabb korszakát, az Amerikai Álom születését. A bemutató rendezői nem kevesebbre vállalkoztak, mint hogy a történeti anyagon túl négy kortárs művész – Cochran, Lin, Lucier és Marshall – szemüvegén keresztül élő kapcsolatot teremtsenek a Középnyugat jelene és múltja között. A néhol szentimentális, megmosolyogtatóan naiv, máskor kíméletlenül realista fragmentumok hiteles képet adnak számunkra nemcsak a siker históriájáról, hanem a bukás, a gazdasági világválság feszültségeiről is. A könnyebb áttekinthetőség végett a szervezők a festményekből, grafikákból, fotókból és objektekből álló anyagot öt téma – a kert, az otthon, a munka, a szó és az utazás – köré csoportosították. A tárlaton végigsétálni egyébként nem felhőtlen élmény, hiszen saját fogyasztói társadalmunk csökevényesített amerikai álmával kell lépten-nyomon szembesülnünk. Ezt a feelinget viszont már így is címkézhetnénk: Édentől keletre. –