Ford Explorerük 1999 májusában felborult, mindketten életüket vesztették. Az első hírek még csupán erről az egyetlen párról szóltak. Rövidesen azonban 46, néhány nappal később pedig már 62, hasonló körülmények között elhunyt áldozat szerepelt a híradásokban. Az amerikai közúti közlekedésbiztonsági hatóság, az NHTSA a minap már 88 ottani közlekedési tragédiáért, több latin-amerikai ország, mindenekelőtt Venezuela pedig további 46 végzetes balesetért tette felelőssé a japán Bridgestone autógumigyártó óriást, illetve a tulajdonában lévő amerikai Firestone céget. E vádak szerint a Firestone által gyártott ATX, ATX II és Wilderness AT abroncsok legalább 134 embert öltek meg.
Szakértők állítják: bebizonyosodott, hogy nagy sebességnél – különösen az erős napsütéstől felforrósodott útfelületen – a három gumiabroncstípus külső köpenye egyszerűen leválik, és ilyenkor isten irgalmazzon a járműben ülőknek. A szaporodó halálesetek és a folyamatosan gyűlő bizonyítékok ellenére a Bridgestone/Firestone, illetve a termékeit átvevő Ford mégis csak akkor lépett, amikor már menthetetlenül összecsaptak a fejük fölött a hullámok. Augusztus elején a japán-amerikai vállalat sietve visszarendelt 6,5 millió darab gumiabroncsot, az ágazat második legnagyobb egyesült államokbeli termékvisszahívási kampányát indítva ezzel útjára. A költségek várhatóan elérik a 350 millió dollárt – még a csereabroncsokat is légi úton kellett Japánból sürgősséggel Észak- és Dél-Amerikába szállítani.
KÉSŐ BÁNAT. Csakhogy erre az intézkedésre már évekkel ezelőtt szükség lett volna. Az NHTSA illetékesei szerint a gyártók nyolc esztendeje tudtak a problémáról, de a hasonló esetek nyomán indított pereket rendre olyan, tárgyalótermen kívüli kártérítési megállapodással zárták le, amelyben kikötötték, hogy a nyilvánosság előtt sem a károsultak, sem ügyvédeik nem beszélhetnek a részletekről. A két cég persze tagadja a vádakat, de a felbolydult amerikai és nemzetközi közvélemény ennyivel már nem elégszik meg. A végzetes késlekedés ügyében vizsgálatot kezdett mind az amerikai kormányzat, mind a kongresszus, mind pedig az ügyészség.
SZEKTORSEMLEGESEN. Ma már az interneten is számtalan helyen találni információkat visszarendelt termékekről (e website-ok közül talán az egyik leglátogatottabb az amerikai www.safetyalerts.com). Mint a világhálón hozzáférhető listákból is kiderül, termékvisszahívás szinte valamennyi iparágban előfordul. Mindazonáltal rendre az autó- és az élelmiszeripar beismert “melléfogásai” keltik a legnagyobb visszhangot. Ezt egyrészt magyarázza a gépkocsik ára, vagyis az, hogy a vásárló ennyi pénzért a lehető legteljesebb biztonságot követeli meg. Ám elemzők szerint ennél sokkal fontosabb, hogy az életveszély is talán itt a legközvetlenebb.
Magyarországon a hasonló ügyeket az 1994. január elsején hatályba lépett termékfelelősségi törvény szabályozza. Ez itthon először tette lehetővé, hogy a fogyasztó közvetlenül a gyártóval szemben lépjen fel kártérítési igényével akkor, amikor egy esetleges termékhiba miatt egészsége, netán az élete veszélybe került. A gyártónak pedig ennek megfelelően nem a hibás árucikk árát kell megtérítenie, hanem közvetlenül felelősséget kell vállalnia az okozott kárért.
Mindazonáltal Takács Ferencné, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség illetékese úgy véli, a hasonló esetekben semmi szükség hazai beavatkozásra. Amennyiben egy nyugati cég már útnak indított egy visszahívási kampányt, akkor az – éppen az adott gyártó jó hírének védelmében – Magyarországon is végigfut hatósági kontroll nélkül. A főfelügyelőséget az ilyen esetekről nem is értesítik. Az intézmény csak akkor lép be akcióba, amikor a hibát nem a gyártó, hanem a fogyasztók vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrök észlelik, s a cég ezek után sem hajlandó intézkedni – ki ne emlékezne a mérgezett literes Sonny almalé múlt nyári letiltására.
Szerencsére itthon is akad biztató eset. Négy-öt évvel ezelőtt egy gázkonvektor ítéltetett balesetveszélyesnek, s bár tény, hogy elsőként a főfelügyelőség szakemberei jelezték a hibát, a gyártó azonnal kivonta a piacról a terméket.
A veszélyes árucikkekről egyébiránt az Európai Unió tagországai a Rapid Exchange of Information System (RAPEX) rendszeren keresztül azonnal értesítik egymást. A tagjelöltek e hírlánc áldásaiból a csatlakozásig egyelőre nem részesednek, de immár évek óta működik a térségben a Transitional System for Rapid Exchange of Information on Dangerous Product (TRAPEX), amely viszont ma még a tizenötök előtt zárt. Titkolódzásról persze szó sincs, a főfelügyelőség honlapján (www.fvf.hu) ugyanis hozzáférhető a Magyarországon betiltott árucikkek listája. Igaz, ebben a felsorolásban Takács Ferencné szerint jobbára csak azoknak érdemes elmélyedni, akik a “kínai piacon” készülnek bevásárolni.
Azaz ezen a listán még véletlenül sem szerepel a Peugeot népszerű 206-os modellje, amelyből a francia autógyár a napokban hívott vissza több mint 40 ezer darabot. Az oldalsó légzsákkal adódtak gondok az 1999 júniusa és 2000 márciusa között gyártott autókon. Az akció Magyarországon is beindult, ám mivel ilyen extra tartozékkal felszerelt 206-osból itt mindössze 63 darabot adtak el, s azok közül is csupán 48-at gyártottak az ominózus időszakban, itthon mindez korántsem keltett akkora visszhangot, mint például Németországban. Ott ugyanis – mint Bálint Zsófia, a Peugeot Hungária Kft. PR-menedzsere elmondta – 11 ezer 710 tulajdonost érint az akció.
ZAKLATÁSNAK VESZIK. Hasonló hírek érkeztek a közelmúltban a Volvo háza tájáról is: a svéd cég S80-as luxusmodelljéről az derült ki, hogy a múlt év végéig gyártott autók első felfüggesztésénél az alsó gömbcsukló a megengedettnél gyorsabban kopott. Balesetveszélyről ugyan szó sem volt, a Volvo mégis intézkedett, és a visszahívási akcióba mintegy 200 darab Magyarországon értékesített S80-as is belekerült.
“A magyar ügyfelek mindazonáltal gyakran szinte zaklatásnak tekintik a visszahívásról szóló értesítést” – jegyezte meg Varga Gábor, a Volvo Autó Hungária Kft. műszaki vezetője A tíz éve még a keleti autókhoz és az ottani gyártók nemtörődömségéhez szokott tulajdonosok egy része “bántó maceraként” éli meg az ő érdekét is szolgáló lépést.
