Iskola épül az idén a cég eddigi nyereségéiből – határozta el Pauló Tünde, amivel ugyanúgy a magyarországi krisnás közösséget támogatja, mint ahogyan eleinte tulajdonképpen a termékeivel is tette. A gyógyszerésznő ugyanis, lassan kilenc éve – kezdetben még otthon a konyhában – kizárólag növényi alapanyagokból kezdett szappant főzni, és a marhafaggyút, illetve minden állati alapanyagot mellőző termék iránt legelőször a vegetáriánus krisnások érdeklődtek. Noha mára Pauló Tünde is e filozófiát követi – és mint mondja, miként egész életét, úgy a vállalkozását is áthatják e tanok -, tevékenységének korántsem ezt az oldalát kívánja hangsúlyozni. “Akkoriban pénzkereseti lehetőség kellett, mégpedig otthon végezhető formában” – foglalja egyszerűen össze. A gyermekgondozási segély lejárta után ugyanis nem szándékozott visszatérni munkahelyére, a Kőbányai Gyógyszergyárba; kisgyerekeivel egyedül maradva semmiképpen sem akart a szokásos óvoda-munkahely-háztartás verkli részesévé válni. A krisnásokat ugyan már ismerő, de e vallás iránt még korántsem elkötelezett kismama körülnézett a piacon, s azt tapasztalta, hogy másokat nemigen izgat, mi is van a testközelből ismert, mindennap használt kozmetikumokban. Mivel otthoni munkát akart, s amúgy is az volt a kis magánvállalkozások tömeges beindulásának időszaka, Pauló Tünde is belevágott.
Habár a gyógyszergyár jó munkahely volt, ahol kapott elegendő teret, a doktori cím megszerzéséhez időt, s a ranglétrán is nekiindulhatott fölfelé, csöppet sem sajnálta otthagyni. “Igaz, a vállalkozás nagy erőfeszítést igényel, de mintha könnyebben jönnének a sikerek is” – összegzi. Meggazdagodni azonban most sem akar, a célja, hogy tanítómesterét segítse, s létrejöjjön a majdan állami akkreditációval is felvértezett, védikus tanokat továbbadó felsőoktatási intézmény.
Az első szappanok óta jócskán bővült a termékskála, az illataromáktól a tusfürdőkig, az arckrémektől a mosogatószerig. No meg a vevőkör is: a cég minden reklám nélkül ma már 70 hazai bioboltnak szállít, de egy-egy nagyobb mosogatószer-adagért közvetlenül is felhívják például óvodák.
A natúrtermékekre tulajdonképpen csak egy bizonyos réteg vevő, ennek ellenére az érdeklődés óriási: a cég kapacitásai le vannak kötve – arckrémeiket, testápolóikat mindig megrendelésre, frissen és kézzel csinálják Budapesten, a hosszabban eltartható termékeket pedig havonta néhány napig gyártják a somogyvámosi üzemben. “Az értékesítésre nagyobb hangsúlyt kellene fordítani – mondja a cégvezető -, de erőnkből most nem futja a termelés és az értékesítés felfuttatására.” Már csak azért sem, mert Pauló Tünde nagyon ügyel arra, hogy az üzlettől “ne szenvedjen kárt” az élete. Ugyanakkor a termékeket nagyáruházak polcain is szívesen látná, habár nem kevesen éppen azért veszik ezeket, mert Budapesten, az Ökoszolgálatnál, hozott flakonba is csapolják. Azaz nem kell minden újabb tusfürdő adaggal újabb csomagolást is venni, majd eldobni.
Ezzel együtt is Pauló Tünde karmikus szerepének az emberek tisztítását tartja, és számára az már tulajdonképpen mindegy, hogy termékeit a vásárlók hol érik utol. Az alapanyagok minőségéből viszont nem enged: szinte mindent maga hoz külföldről, köztük Ausztriából, ahol a szappanjai – nemrégiben megkapták a “naturprodukt” minősítést. Ez annyit tesz: nem tartalmaznak mesterséges illat- és színezőanyagot, továbbá konzerválószert sem. Ettől még nem biotermékek, ehhez a megjelöléshez ugyanis az kellene, hogy valamennyi alapanyagot vegyszer nélkül állítsák elő. A külföldön vásárolt kókuszvajról ezt azonban nemigen tudja a cég kideríteni, ám – mivel nem élelmiszerről, hanem külső használatú termékről van szó – a cégvezető szerint ez nem is annyira lényeges.
Itthoni minősítésre ugyanakkor nem vágyik a társaság. “A környezetbarát összetételt igazoló cédrus jel megszerzése drága és macerás, a vevők bizalmát pedig így is élvezik a termékek” – mondja Pauló Tünde. “Bárki meggyőződhet róla, hogy ha a mosogatószert a fűre önti, a növényzettel semmi nem történik” – magyarázza.
Ausztriában, Németországban az árucikkeken a fogyasztókat eligazító jelzéseknek ugyan nagy hagyománya van, de Pauló szerint a termékek “barátságos” voltát e címkék nélkül is sokan elhiszik külföldön is. A cégtulajdonosnőt egyetlen hét leforgása alatt kereste meg legutóbb egy franciaországi biobolt gazdája, egy amerikai kozmetikai cég, és ugyanonnan egy bakta – krisna tudatú – boltos. Az előbbiek a szállítást is magukra vállalnák, az utóbbi viszont itt tanulja ki a “szakmát”, hogy aztán az Egyesült Államokban maga gyártson.
Ha az üzletasszony a növekedés mellett dönt, ahhoz mindenképpen üzlettársra van szüksége. Ilyet azonban nem keres, hite szerint kellő időben megjön a segítség. Mint ahogy külső erőforrásokra, bankhitelre sem hagyatkozik. A krisna tanítások, a védák szerint ugyanis három veszélyes dolog van: a tűz, elcsábítani más feleségét és az adósság…
PAULÓ TÜNDE 42 éves, orvosnak készült, de végül a gyógyszerészkaron kötött ki, amit egyáltalán nem bán. A diploma megszerzése után 1983-ban a Kőbányai Gyógyszergyárban helyezkedett el, ahol egy kutató-fejlesztő laboratóriumban humán-pharmakológiai vizsgálatokat végzett hét éven át; közben ledoktorált.
Két fia születése után – minthogy a gyes alatt férjétől elvált – olyan elfoglaltságot keresett, amit otthon végezhet, így kézenfekvő volt egy magánvállalkozás létrehozása. Nővérével 1992-ben bt.-t alapított, a cég egy indiai szent növényről a Tulasi nevet kapta. A vállalkozás 1996-ra kft.-vé nőtte ki magát, és át is keresztelték: Ahimsa – azaz magyarul Ne árts! – lett a neve.
Gyógyszerész képzettségét kizárólag növényi alapú, gyorsan lebomló kozmetikumok és tisztítószerek előállításában kamatoztatja. Cég mára az ország szinte valamennyi bioboltjának rendszeres szállítója, de egyéni megrendeléseket is teljesít.
