– Az új évszázad miként fogja újradefiniálni az üzlet világát?
– Ez most tényleg a második ipari forradalom és nincs az életünknek olyan aspektusa, amelyet ne alakítana át. Azok a változások, amelyekhez korábban egy évtized kellett – mint amikor az IBM vagy a U.S. Steel “kegyvesztettek” lettek, vagy amikor a General Motors fejlődése megtorpant – most egy-két év alatt lejátszódhatnak.
– Mik lesznek a sikeres vállalatok ismérvei?
– Az a vállalati kultúra lehet sikeres, amelynek a változás termékeny táptalajt jelent – jóllehet, a változás a legtöbb emberben igen kényelmetlen érzeteket kelt. De így derül ki, ki a gyors, a tehetséges, no és kinek jobb a márkapolitikája. Lehetséges, hogy minden csak ezeken múlik majd.
– Milyen lesz egy vállalat tíz év múlva?
– Tíz év múlva már kizárólag e-vállalatok lesznek. Ez nem azt jelenti, hogy minden eltűnik, ami kézzel fogható, de “egérrel” is foghatóvá kell válnia, ez a túlélés egyetlen módja. Kettő: alapkövetelmény lesz úgymond az ügyfél pulzusán tartani a kezünket. A fogyasztói szokások olyan gyorsan fognak változni, és az, hogy a vevők miért hajlandók felárat fizetni, olyan gyorsan válik áruvá, hogy aki ezt nem tudja majd követni, nagy bajban lesz.
– Tehát a vásárlók lesznek a nagy nyertesek?
– A fogyasztó irtózatosan jól jár, ugyanis minden egyfolytában egyre olcsóbb lesz. Ha a vevő ezer rivális cég árait hasonlíthatja össze három helyett, az letöri az árakat. Aki nem növeli a termelékenységet, az lehúzhatja a redőnyt. Számításaink szerint a fogyasztói javak átlagára egyedül Nagy-Britanniában 10-15 százalékkal csökken majd a következő három évben. Egy kocsiért 30 százalékkal fogunk kevesebbet fizetni.
– Hogyan tervezi meglovagolni a globális piac nyújtotta lehetőségeket?
– A világon bárhol létrehozhatok munkahelyeket, ahol megfelelő infrastruktúrát, megfelelően képzett munkaerőt, s a cégemet megfelelően támogató kormányt találok. A technológia ezt már ma is megengedi, de szociálisan még nem tehetem meg. Egyelőre még nem tudom, hogyan kezeljem a kérdést. De adjon nekem egy évtizedet – remekül bele fogok tanulni. Ezt sokan nem fogják fel. Ilyen mértékű globális versenyre eddig még soha nem volt példa.
– Milyen szerep jut az internetnek a XXI. század vállalatainak irányításában?
– Az internet nem egyszerűen új eszköz a hatékonyság növelésére. Itt az életben maradásról van szó. Ez dönti el, hogy mához öt évre vezérigazgató leszek-e még. A technológia puszta hatékonyságnövelő eszközből a haladás elsődleges motorjává nőtte ki magát. A változással párhuzamosan a technológiai ráfordítások aránya a hetvenes évek közepének kevesebb mint 10 százalékáról mára elérte a 60 százalékot.
– Miként befolyásolja az egyre gyorsuló adatforgalom a döntéshozatalt?
– Ma már 24 óra leforgása alatt képes vagyok lezárni a könyveket. Egy hónapja tudom, hogy a mostani hétvégén mekkora lesz a bevételem. Ismerem a kiadásokat, a jövedelmezőségi mutatókat, a bruttó árrést, az alkatrészárakat. Amit még sokan nem látnak, az az, hogy ez lesz az internet legmélyebbre ható felhasználási területe. Attól a pillanattól kezdve ugyanis, hogy ez az információ ebben a formátumban elérhető, minden egyes munkatársam képessé válik olyan kérdések eldöntésére, amelyeknek korábban egészen az elnökig kellett volna eljutniuk. Ma egy-egy negyedéves zárás után bármely termékmenedzser pontosan ismeri termékei bruttó árrését, tudja, hogy az elmarad-e a várt eredménytől, és megállapíthatja, hogy ezt vajon az alkatrészárak okozzák-e, avagy esetleg már megint az ausztrálok adnak túl nagy árengedményeket. Tehát a vezérigazgató és a pénzügyi igazgató negyedévenkénti 50-100 döntésének helyébe a cég számtalan menedzserének több millió döntése léphet. Az a vállalat, amelyik nem áll át erre, nem lesz képes versenyben maradni.
– Ha kiterjeszti a döntéshozók körét, azzal nem válik még sokkal fontosabbá a legjobb emberek megszerzése?
– Viszonylag korán rájöttünk, hogy egy világszínvonalú mérnök öt vele egyívásúval karöltve többet termelhet meg, mint 200 átlagos mérnök. Pontosan ez az, amit a Szilícium-völgy új vállalkozásai nagyon tudnak. A siker tehát azon múlik, meg tudja-e az ember szerezni a legátütőbb tehetségeket, és aztán mindent megtesz-e azért, hogy minél szélesebb döntéskört bízzon rájuk.
– Mire lesz szükség a tehetségek megtartásához?
– Az emberek azért maradnak egy vállalatnál, mert ott jó érzés dolgozni. Olyan ez, mint egy menő csapatban játszani. A kiemelkedően jó játékosok más kiemelkedően jó játékosok társaságát keresik. Másodszor, az emberek szeretnek jó vezetők alatt dolgozni. Kulcsfontosságú tehát olyan vezetői kultúra megteremtése, amelyben az emberek jól érzik magukat. Harmadszor pedig: vajon nem magasabb célokért munkálkodunk, mint egy részvényopció vagy a fizetésünk? A mi küldetésünk megváltoztatni azt, ahogyan az emberek dolgoznak, élnek és szabadidejüket eltöltik.
– Milyen hatással lesznek ezek a változások az egész világot érintő problémákra?
– Először nyílik módunk a globális szegénység kezelésére. Lehetővé válik a világ többségének újraoktatása. Ha valaki ma Afrikában él, s a tanárait egymás után viszi el az AIDS, akkor már csak ezért is lehetetlen az oktatás megoldása. Minden megváltozik.
– Milyen tanáccsal szolgálna egy olyan vezetőnek, aki a vállalatát a világhálóhoz kapcsolódóan igyekszik újraszervezni?
– Amíg valaki nem hisz igazán mindebben, nem teszi valóban magáévá és verekszi keresztül a vállalatán, addig ez az egész úgysem fog működni. A változások élére kell állni. Aki vizet prédikál, igyon is vizet.
