Tudsz-e jól számolni? – kérdezte Lantos Csabától 1986-ban egy házibulin Járai Zsigmond, aki akkor a Állami Fejlesztési Bank kötvénykereskedési osztályát vezette. Erre a fiatal pályakezdő persze rögtön igennel felelt, de amikor kiderült, hogy a kötvények árazásáról van szó, azért kissé elbizonytalanodott. A kötvényekkel való ismeretsége ugyanis korábban csak arra redukálódott, hogy gyerekkorában látott békekölcsön kötvényeket a nagymamájánál a falon.
Az akkori időkhöz képest feltűnően szabad és nyílt gondolkodás azonban meggyőzte Lantost. Így 1987 elejétől már a Budapest Bank közgazdasági és értékpapír főosztályán dolgozott, mégpedig az azóta legendássá vált félemelet 72-ben, többek között Pacsi Zoltánnal és Hardy Ilonával. “Lényegében ott született újjá a magyar értékpapírpiac” – emlékszik vissza Lantos.
Pedig a Nyíregyházán másodikgenerációs értelmiségiként felcseperedő fiatalember a közgazdasági egyetemen szociológus diplomát is szerzett, s azt tervezte, hogy társadalomtudományokkal foglalkozik majd. Jó pár szociológiai felmérésben is részt vett, de egy év után rájött, hogy nem akar tudományos pályát befutni.
JÓ IDŐBEN. Az értékpapírpiacra mindenesetre a lehető legjobb időben került: a Budapest Bankból 1988-ban vált ki a CABB Értékpapír Rt. és jött létre ezzel Magyarországon nemcsak az első brókercég, de az első olyan pénzügyi vegyes vállalat, amelyben nem volt közvetlen állami tulajdon. Az induló csapat tagjai azóta komoly karriert futottak be, de mára mindegyikük távozott a cégtől. Simor András akkori vezérigazgató például időközben volt az osztrák anyacég, a CA IB vezérigazgatója is, ma a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elnöke. Nobilis Kristóf pedig a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Rt. vezérigazgatójává és fő tulajdonosává avanzsált.
A piac a kilencvenes évek elején persze még igencsak gyerekcipőben járt: így lényegében mindenki mindent csinált, Lantos például az első időkben vezető értékpapír-kereskedő volt. Az értékpapírpiac gründolása idején eközben Lantos komoly tekintélyre, és pozíciókra is szert tett, kezdetektől tagja például a BÉT Tőzsdetanácsának, és a Központi Elszámolóház és Értéktárnak (Keler) is elnöke az intézmény 1993-as megalakulása óta.
A vezető bróker mindenesetre 1993-ban már felhagyott a kereskedéssel, s a brókercégen belül a vagyonkezelési üzletág (asset management) kiépítése lett a feladata. Büszkén említi, hogy Magyarországon ők indították az első befektetési alapot, ma pedig már 100 milliárd forintos vagyont kezelnek.
Lantos 1997-ben lépett elő első emberré, amiben egy külföldi fúziónak volt szerepe. Akkor vette meg ugyanis a Bank Austria az osztrák tulajdonosukat, a Creditanstaltot, s akkor foglalta el Simor András Ausztriában az összevont anyacég vezérigazgatói székét.
A CA mindenesetre a magyar piacon mindig is domináns pozíciót birtokolt, szinte minden területen piacvezetők voltak és szerencsésen sikerült a különböző üzletágakat fejleszteniük. A sikereket sokan elsősorban a jó politikai kapcsolatokkal magyarázták, mondván: kormányok jöttek-mentek, de a nyilvános kibocsátások fő szervezője mindig a CA maradt. Lantos azonban úgy véli, a magyarázat ennél bonyolultabb, hiszen sikereiket nagy részben annak köszönhették, hogy egy európai befektetési bank részeként tevékenykedtek. Szerinte azt is fontos kiemelni, hogy jó kapcsolatokat építettek ki a hazai vállalat-vezetőkkel, valamint hogy a magyar értékpapírpiacon már a kezdetekben fontos pozíciókat sikerült elfoglalniuk.
ELSŐ AZ ÜGYFÉL. Jelszavuk végig ez volt: az ügyfél a legfontosabb. Lantos talán arra a legbüszkébb, hogy Magyarországon mindig is a CA hasonlított a legjobban egy angolszász befektetési bankra. Oda mindig sokan akartak menni dolgozni, de ritkán vettek fel szakmailag kész embert, jobban szerették saját nevelésű fiatalokkal betölteni a posztokat.
A hazai értékpapírpiac azután az utóbbi években gyökeres átalakuláson ment át, s mára nemcsak az alapítók távoztak a cégtől, de Lantos szerint egész egyszerűen lezárult a kreatív időszak. A CA IB egyre inkább része lesz egy regionális befektetési banknak, ennek megfelelően kevesebb szabadság és csekélyebb intellektuális kihívás jellemzi a munkát. Főként emiatt szánta el magát a váltásra, lépése nincs összefüggésben a soron következő vállalati összeolvadással, amelynek keretében a Hypo és a Bank Austria fuzionál a német piacon.
Amikor Csányi Sándor, az OTP Bank első embere először ajánlatot tett neki, egy pillanatra meghökkent, hiszen addig nemigen merült fel benne a lakossági bankárrá válás lehetősége. Jobban belegondolva azonban rájött, hogy ez a terület kifejezetten érdekes lesz a közeljövőben. Az intellektuális kihívás azonban csak szükséges, de nem elégséges feltétel volt, hogy elfogadja az ajánlatot – magyarázza döntését -, legalább ilyen lényeges, hogy az új poszton is jó esély van a sikerre. A bankszektorban Lantos szerint nagy mozgás lesz, s a pénzügyi közvetítők integrációja következtében sok új, nem klasszikus kereskedelmi banki terméket lehet majd bevezetni.
RÉGI ISMERŐSÖK. “Semmiféle problémát nem okoz számomra, hogy nem első ember leszek ezentúl, sosem szenvedtem rangkórságban, hiszen a szakmai ismereteim alapozták meg tekintélyemet” – mondja Lantos, hozzátéve, hogy bárhol dolgozik valaki, bizonyos embereknek mindig felelőséggel tartozik. “A döntés meghozatala annyiban nehéz volt, hogy sok régi kollégámat kell így elhagynom, amit nehéz szívvel tettem meg.” Az OTP Bank felső vezetői persze szintén jó ismerősei Lantosnak. Nemcsak azért, mert a CA IB szervezte a bankrészvények három nyilvános kibocsátását, de például Spéder Zoltánnal majd két évtizede ismerik egymást a közgáz Rajk László Szakkollégiumából.
Egy időben persze gondolkodott azon, hogy saját vállalkozásba fog, de a gondolattal csak 1990-ig kacérkodott. Ennél nagyobb esélye volt annak, hogy egyszer átnyergel az államigazgatásba. Végül is maradt azonban a versenyszférában, de a szociológia és a tudomány iránti elkötelezettségét így is van módja kiélni, alapítója többek között a Bolyai-díjnak, és felügyelőbizottsági tagja a Magyar Nagylexikon Rt.-nek.
Az újdonsült lakossági bankvezér egyébként augusztus végén 10 napos biciklitúrával edzett az új posztra – “450 kilométert tettünk meg”, dicsekszik -, utolsó napjait pedig régi helyén részben azzal töltötte, hogy személyesen elköszönt a CA IB nagy ügyfeleitől.
LANTOS CSABA 38 éves, Hódmezővásárhelyen született, másodikgenerációs értelmiségi családban. Édesapja mérnök volt, édesanyja ma is banktisztviselő. 1980-ban Nyíregyházán végezte el a Krúdy Gyula Gimnáziumot. A kalocsai katonáskodás után 1981-től 1986-ig a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen tanult, majd szerzett közgazdász és szociológus oklevelet.
1987-től a Budapest Bank értékpapír-főosztályán dolgozott. 1989 februárjában a CABB Értékpapír Rt. alapító tagjai, 1990-től pedig a BÉT Tőzsdetanácsának tagjai között volt. 1993-tól a CABB vezérigazgató-helyetteseként, ugyanettől az évtől a Keler elnökeként; 1997-től a nevet változtató CA IB vezérigazgatójaként dolgozott. 2000 szeptemberétől az OTP Bank lakossági vezérigazgató-helyettese.
Elvált, három gyermeke van: Dorottya 12, Csenge 10, Gábor 7 éves. Hobbijai a biciklizés és az evezés.
