Magyarországon a termeléssel járó közvetlen költségek, elsősorban a foglalkoztatási költségek, rendkívül magasak – ezzel magyarázza a ma már jobbára csak no-name autórádiókat, CD-váltókat összeszerelő üzem decemberig befejeződő elhagyását a német tulajdonos, a Mannesmann VDO AG, amely a közelmúltban hozta nyilvánosságra sárbogárdi elektronikai gyárának bezárásával kapcsolatos döntését. A szóban forgó költségek éppen kétszer akkorák, mint Kínában, ahová a Mannesmann két évig tartó kísérletezés, racionalizálás, hitegetés után, most át kívánja telepíteni magyar üzemének gyártókapacitását. A gyárbezárás elsősorban a Mannesmann 1100 dolgozóját, illetve a város önkormányzatának költségvetését érinti igazán érzékenyen. Sokak szerint azonban a német társaság lépése túlmutat Sárbogárd határain.
ÍGÉRETEK. A Mannesmann idestova két éve, a Philips Car-System üzletágának megvásárlásával szerezte meg a néhai gépállomás helyén létesült Videoton üzem, később Videoton-Neutronix vegyes vállalat (Euroton Kft.), majd Philips-gyár tulajdonjogát. Az Európa-szerte mintegy 25 ezer főt foglalkoztató német társaság egészen a közelmúltig jó gazda módjára viselkedett. A dunántúli gyáruk termékpalettáján nem sokat változtattak, gyártatták tovább a Philips autórádióit, CD-berendezéseit. A Philips márkanév használati jogának lejárta miatt utóbb is csupán új nevet kreáltak számukra. A gyár működését racionalizálási intézkedésekkel igyekeztek gazdaságosabbá tenni. Spóroltak, ahol tudtak. Sárbogárdi dolgozóik átlag 75 ezer forintos bruttó bérét, ha csak lehetett, nem emelték.
BÚCSÚ. A Mannesmann hirtelen távozásának híre Sárbogárdon mindenkit meglepett. Az üzemben dolgozók szerint még a gyár francia vezérigazgatóját is. Yves Delvalet azonban a német tulajdonosok rendelkezése szerint nem beszélhet arról, milyen szempontok alapján tette semmissé döntésével két év munkáját a német konszern vezetése.
Maria Lahaye-Geusen, a Mannesmann VDO szóvivője valamivel bőbeszédűbb. “Az utóbbi egy-másfél évben radikálisan megváltozott a piacunk, olyan mértékű lett az árverseny, hogy kénytelenek voltunk lépni” – így indokolta a Figyelőnek a szóvivő azt, hogy cége nagy hirtelen Kínába költöztette a sárbogárdi autórádió-gyárát. Egyben cáfolta azokat a találgatásokat, hogy a Mannesmann-nak megváltozott volna a véleménye Magyarországról és az itteni befektetési környezetről. A szóvivő elmondása szerint egyszerűen arról van szó, hogy a gyors technológiai fejlődés miatt a gépkocsikba utólag beszerelt autórádió, magnó és CD készülékek – habár továbbra is a csúcstechnológiát képviselik – a piacon egyszerű tömegtermékekké váltak, a gyártásnak tehát a lehető legolcsóbbnak kell lennie. Márpedig a szóvivő értékelése szerint manapság ebben a szektorban megtakarításokat már szinte csak a bérköltségeken lehet elérni. Kínában nemcsak a költségek alacsonyabbak radikálisan, de a különböző beszállítóktól is olcsóbban lehet alkatrészekhez jutni.
A Mannesmann gyárának bezárásához kapcsolódó tömeges elbocsátások ellen hivatalosan senki nem tud fellépni. A társaságnak nincs semmiféle foglalkoztatási kötelezettsége, hiszen nem kért és nem is kapott munkahelyteremtő támogatásokat – mondja Zimmermann József, a Fejér Megyei Munkaügyi Központ igazgatója.
Zimmermann azonban különösnek találja, hogy a társaság éppen a magas foglalkoztatási költségekre hivatkozva hagyja el Sárbogárdot. Az elmúlt két évben ugyanis a térségben nem emelkedtek lényegesen a bérek, és a munkáltatókat terhelő kiadások sem szöktek az egekbe. A munkaügyi központ vezetője persze hozzáteszi azt is: a Mannesmann Kínába költözése egész Sárbogárd számára is gondot okoz. Miközben ugyanis Fejér megyében 13 800 regisztrált munkanélkülit tartanak számon és így a megyei munkanélküliségi ráta éppen 7 százalék, addig Sárbogárd már most 1299 bejelentett munkanélkülivel, azaz 12,1 százalékos munkanélküliséggel néz szembe. A Mannesmanntól utcára kerülő munkavállalókkal a sárbogárdi ráta már a 20 százalékot is meghaladná. Ez azonban a megyei hivatal igazgatója szerint legfeljebb átmenetileg fordulhat elő. A székesfehérvári üzemek tudniillik jelenleg 50 kilométeres távolságból is hajlandók munkába szállítani a szakképzett dolgozókat.
POSTÁSVÁRÓK. A számok tükrében valóban rossz a helyzet, a valóságban viszont korántsem akkora a baj. A regisztrált csaknem 1300 munkanélküli közül ugyanis úgy 400-an “bebetonozott postásvárók”, akik akkor sem dolgoznának, ha válogathatnának az álláslehetőségek között – mondja Varnyu Péter, a város polgármestere.
A polgármester szerint a német céget a hatalmas kínai piac vonzza. Mint mondja, a legfontosabb az lenne, hogy kitalálják: mit lehet kezdeni azzal, amit a Mannesmann itt hagy. Rövid távon a legtöbb fejfájást természetesen az 1100 utcára kerülő dolgozó okozza. A képzett szakemberek a polgármester szerint aránylag könnyen találnak majd munkát Székesfehérváron. Sárbogárdon csak azok maradnak, akik igazából semmihez sem értenek.
A Mannesmann távozásával a város az egyik legjobb adófizetőjét veszíti el. Az idén 1,7 milliárd forinttal gazdálkodó Sárbogárd iparűzésiadó-bevételeinek 8-10 százalékát a semmiféle helyi adókedvezményt nem élvező autórádió-gyár fizette be. Ennek ellenére a polgármester nem borúlátó. A Mannesmann távozása után a város vezetése, a megyei képviselők, a helyi, valamint a megyei fejlesztési tanács, a munkaügyi központ, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Társaság (ITDH), illetve a Videoton illetékeseiből egyfajta válságstábot alakítottak. Legutóbbi megbeszélésükön hét pontos intézkedéscsomagot dolgoztak ki.
VONZÓ ELEMEK. Nem kell gyökeresen új megoldásokat kitalálni Sárbogárd helyzetének javítására, csupán a már évekkel ezelőtt bevált módszerek alkalmazására kell megtalálni a módot – állítja Balsay Isván, Székesfehérvár parlamenti képviselője. Az országgyűlés területfejlesztési bizottságának elnöke szerint Sárbogárd példája jól mutatja, milyen hibás képet festenek Magyarországról azok a felmérések, amelyek a nyugati megyék fejlettségével szemben a keleti országrész elmaradottságáról szólnak. Az elmaradottnak tartott keleti megyékben éppen úgy találni fejlett nagyvárosokat, mint a Dunántúl gyorsan fejlődő ipari centrumai szomszédságában elmaradott, nehéz helyzetben lévő településéket. Balsai szerint a megyeszékhelyen évekkel ezelőtt bevált módszerek e néhány kilométerrel távolabb is eredményre vezethetnek. Sárbogárd esetében a legfontosabb a vonzó helyi adottságok megtalálása. Így például valószínű, hogy a városbeli jelenlétét decemberben, a Mannesmann-nal egy időben feladó Magyar Honvédség tiszti lakásait eredményesen tudnák hasznosítani. De megfelelő fejlesztésekkel a meglévő ipari övezetet is vonzóvá lehet tenni a befektetők szemében.
Balsay szerint azonban a Mannesmann Kínába települését nem szabad egy kézlegyintéssel elintézni. A ma még egyáltalán nem általános jelenség, a külföldi befektetők kivonulása a jövőben a kormányzat munkaügyi politikájától függetlenül a mainál gyakoribbá válhat. Elképzelhető ugyanis, hogy a befektetési és adókedvezmények hatására évekkel ezelőtt nálunk letelepült társaságok a kedvezmények lejárta után ismét vonzóbb helyszín után néznek majd.
HULLÁMVÖLGY. Lakatos Péter, a német konszern helyére várt befektetők sorában számon tartott Videoton Rt. vezérigazgató-helyettese ettől eltérően egyedi jelenségnek tartja a sárbogárdi üzem bezárását. Véleménye szerint a vámszabad területen működő gyár számára lehet új munkát találni. Egy új projekt kiválasztásához azonban mindenképpen időre, legkevesebb két hónapra lesz szükség. Beindításához pedig ennél is jóval többre.
