Gazdaság

BAJBAN A HYUNDAI – Az ígérgető óriás

Dél-Korea legnagyobb chaebolja, a Hyundai azt ígéri, hogy rendet rak a háza táján. Meggyőznie keveseket sikerül.

Már hetekkel korábban lábra kapott a hír: iDél-Korea legnagyobb chaebolja pénzátömlesztésre szorul. Így amikor Csung Mong Hun, a Hyundai Group elnöke május 26-án felkereste a Korea Exchange Bank vezetőit, a rémült befektetők pillanatok alatt megszabadultak Hyundai-részvényeiktől. Az eladási hullám az utóbbi 14 hónap legmélyebb szintjére vetette vissza a szöuli tőzsdét.

Csung valóban kalapozni ment a bankba, 88 millió dollárt kért a csoport építőipari és hajóépítési üzletágainak kisegítésére. Ez azonban még nem minden. A következő napon a befektetők arról értesültek, hogy a chaebol építőipari részlege 176 millió dollárért fordult négy másik hitelezőhöz, két befektetési alapnál pedig azt kezdeményezte, hogy ütemezzék át 265 millió dollárnyi kötvényét.

Hyundai-mércével mérve ezek elenyésző összegek. Mindazonáltal újabb figyelmeztető jelzésként szolgálnak a mind idegesebbé váló befektetőknek, akik az év eleje óta átlagosan 50 százalékkal nyomták le a csoporthoz tartozó, tőzsdén jegyzett 24 vállalat részvényárfolyamát. Igazság szerint a piac reakciója nem teljesen áll arányban a realitásokkal. A Hyundai számos jól jövedelmező cég tulajdonosa, amelyek belföldön domináns szereplők a maguk iparágában, az autógyártástól a hajóépítésig. Mindent összevetve, a csoport az idén 6,6 milliárd dolláros, a tavalyinál 114 százalékkal nagyobb üzemi eredményre számít.

ZAVARÓ JELEK. Csakhogy az alapító Csung-család környékéről kiszűrődő zavaró jelek egyes befektetőket arra késztettek, hogy párhuzamot vonjanak a Daewoo Grouppal, amely tavaly összeomlott a maga 66 milliárd dolláros adósságterhe alatt. A kormány és a hitelezők, amelyek érthető módon csillapítani szeretnék a piaci aggodalmakat, rá is vették a Hyundait, hogy hajtson végre egy újabb szerkezetátalakítási programot.

A csoport május 31-én bejelentette, hogy profi menedzserek veszik át az alapító Csung Dzsu Jung és két fia, a csoport egészének elnöki tisztét betöltő Mong Hun, illetve az autóipari részleget vezető Mong Ku helyét. Egyúttal közölték azt is, hogy a Hyundai elad 3,3 milliárd dollárnyi értékpapírt, ingatlant és egyéb vagyont, továbbá 1,9 milliárd dollárral visszafogja beruházásait, értékesít egy nyereséges liftgyárat, autó-, hajó- és félvezetőgyártó részlegeibe pedig külföldi befektetőket vár.

Bár mindez roppant meggyőzően hangzik, az alapító család az utóbbi két évben sokszor tett ígéretet a szerkezetátalakításra, majd azokat nem tartotta be. Röviddel a bejelentés után csakugyan ki is tudódott, hogy Csung Mong Ku egyáltalán nem kíván lemondani a Hyundai Motor elnöki posztjáról. Számos elemző úgy véli, hogy ha a Csung-klán végül hátrébb húzódik is, a csoport működését változatlanul befolyásolni fogja. “A múltban annyiszor szegték meg a szavukat, hogy ma már egész egyszerűen nem lehet készpénznek venni, amit mondanak” – jegyzi meg Kim Szang Dzso, a Hansung Egyetem közgazdásza.

Minél tovább tart a bizonytalanság a Hyundai körül, annál nagyobb az esélye annak, hogy Dél-Korea újabb válságba kerül. Noha az első negyedévben a gazdaság 12,8 százalékos éves ütemben bővült, a pénzügyi és a vállalati szektor egyaránt megannyi strukturális problémával küzd.

BOMBÁK. S jóllehet, a Hyundai szerkezetátalakítási terve bejelentésének napján a tőzsde 5,8 százalékot javult, az index így is 22 százalékkal elmarad a múlt év végi szinttől. Az ilyen ingadozás behatárolja a vállalatok tőkéhez jutási esélyeit. A finanszírozási gondokat súlyosbítja, hogy a Daewoo összeomlásakor kómába esett kötvénypiac máig nem tért magához. Végül a befektetők attól is tartanak, hogy a Hyundainál és a többi chaebolnál további rejtett adósságok időzített bombái is ott ketyegnek.

Dél-Korea gazdasági sorsa egyetlen másik konglomerátumhoz sem kötődik annyira, mint a Hyundaihoz. Mivel 75 milliárd dolláros árbevétele az ország GDP-jének 20 százalékát teszi ki, elképzelhetetlen, hogy a csoport a Daewoohoz hasonlóan összeomoljon. Ám az, hogy a következő néhány hónapban milyen sikeresen manőverezik, egyszersmind a dél-koreai reformok barométere is lesz. Pillanatnyilag a kép korántsem megnyugtató.

PÉNZMOZGÁS. Itt van például a módszer, amellyel a chaebol pénzt juttatott a bajban lévő részlegeinek, köztük a jócskán eladósodott Hyundai Investment Trust & Securitiesnek. A vállalati dokumentumok tanúsága szerint a Hyundai egyik részlege által kezelt két befektetési alap 1999. július 16-a és augusztus 23-a között 56 millió dollárnyi forgalomképtelen vagyont vett meg a Hyundai Investment Trusttól, amely másnap fél áron visszavásárolta ugyanazokat az értékpapírokat. A nettó eredmény: 23 millió dolláros transzfer a Hyundai Investment részére.

Egy másik esetben a Hyundai Investment márciusban azt jelentette, hogy adósságállománya a felére, 1,4 milliárd dollárra csökkent. Egy hónappal később viszont azt közölte, hogy az adósság újra 2,8 milliárd dollár. Mi történt? A vizsgálat vezetői szerint a cég valahova máshova “parkolta le” kötelezettségeinek egy részét, épp’ csak annyi időre, hogy a maga részéről eleget tehessen a kormány által a Nemzetközi Valutaalap felé tett ígéretnek, amely szerint a befektetési alapok 2000 márciusáig felére csökkentik adósságaikat. A Hyundai nem volt hajlandó kommentálni a gyanút e cikk számára.

A bírálóknak nem tetszik az a mód sem, ahogyan a Hyundai az alaptőke négyszeresére rúgó adósságterheit arányaiban csökkentette, csak hogy teljesítsen egy másik kormányzati ígéretet. Ahelyett, hogy vagyonrészek eladása révén mérsékelte volna az adósságállományát, a chaebol új részvényeket bocsátott ki, és további érdekeltségeket vásárolt leányvállalataiban. Az így megnövelt alaptőkének az adósság már csak a felét tette ki, miközben összegét tekintve alig változott.

A kormányzat elutasította, hogy kisegítse a Hyundait a bajból. Tette ezt annak ellenére, hogy nemrégiben 4,3 milliárd dolláros tőkeinjekciót hagyott jóvá két másik befektetési alap – a Korea Investment Trust és a Daehan Investment Trust – részére, amelyek akkor roggyantak meg, amikor a Daewoo fizetésképtelenséget jelentett kötvényeire. Ez a készpénzinjekció mellesleg nem is az első: a kormányzat korábban már 2,6 milliárd dollárt pumpált a két alapba. A tény, hogy a Hyundai Investmentnek saját erejéből kell kijutnia a kutyaszorítóból, lidércként ül az egész dél-koreai részvénypiacon, részben azért, mert az elemzőknek nem áll módjukban fölmérni a probléma mélységét. A Hyundainak és más befektetési alapoknak névértéken 75 milliárd dollárnyi dél-koreai kötvénye van. Azok valóságos értékét viszont senki nem ismeri – a kötvények legnagyobb része sosem jelent meg a piacon.

Miért nem kényszerítették a hatóságok a befektetési alapokat arra, hogy tegyék átláthatóbbá működésüket? Volt ilyen terv. A gazdasági és a pénzügyi tárca 1998-ban síkra szállt amellett, hogy a kötvények árfolyamának a meghatározását a piacra kell bízni. A Daewoo-válság azonban visszakozásra késztette Szöult. A nyilvántartási módosítás életbe léptetését ez év júliusára halasztották, a szabály mindazonáltal csak az újonnan vásárolt kötvényekre lesz érvényes.

DERMEDT KÖTVÉNYPIAC. A Hyundai-dráma megdermesztette a vállalati kötvények piacát. E papírok kereskedelme a tavalyi rekordhoz képest májusban kétharmadával, mintegy 20 milliárd dollárra esett vissza. A befektetői bizalmatlanság közepette a társaságokat az a veszély fenyegeti, hogy képtelenek lesznek milliárdos adósságaik továbbgörgetésére vagy új papírok kibocsátására.

Néhányan egyenesen attól tartanak, hogy a Hyundai pénzügyi gondjai miatt Dél-Korea megint a szakadék felé sodródhat. A csoport stabil részlegeit figyelembe véve az elemzők többsége mégis egyetért abban, hogy a megfelelő reformokkal a Hyundai jó irányba fordítható. Ez azonban nagy eltökéltséget követel Szöultól – és valódi cselekvést a Csung-családtól.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik