Mimikafelismerő számítógépet fejleszt ki egy amerikai kutató. Az emberi arcot huszonnégy izom munkája alakítja vidámmá, meglepetté, ijedtté, haragossá. A Corriere della Sera beszámolója szerint a készülék – bár még folyik a tökélesítése – már most jobban meg tudja különböztetni az igazi nevetést a hamistól, mint az emberek.
Terrence Seinowskit, a San Diegó-i Salk Institute kutatóját egy fénykép indította arra, hogy olyan komputert készítsen, amely felfedi az igazi érzelmeket. Egy 1962. október 18-án felvett történelmi fotón a Fehér Házban három ember ül egymás mellett: John F. Kennedy amerikai elnök, Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter és Anatolij Dobrinyin szovjet nagykövet. Mosolyognak, a hangulat oldottnak látszik. De a történészek tudják: Kennedy akkor már két napja értesült arról, hogy Kubába rakétákat telepített a Szovjetunió, és ezek a rakéták országára vannak szegezve. Vidámságra nem volt oka.
Az emberi arc mozgásával Seinowski már a hetvenes évek óta foglalkozik. Részletesen elemezte azt a 24 izmot, amelyek elárulják az érzelmeket. Az izmok nagy részét lehet tudatosan mozgatni, vagy mozgásukat fékezni, megakadályozni. Vannak viszont ellenőrizhetetlen arcmozgások, ezeket “mikrofongesztusoknak” nevezik, mert a másodperc töredékéig tartanak és csak a szakavatott szem veszi észre őket. Ezekben játszanak szerepet például az arc felső részének egyes izmai.
Seinowski és csapata több mint ezer, különböző lelkiállapotban lévő ember képét táplálta be számítógépébe és “megtanította” neki a különböző érzelmek jeleinek felismerését. És a gép máris nagy sikerrel elemzi az arc mimikáját, különösen az öröm állapotát. Az igazi nevetés önkéntelen izommozgások sorát indítja el. Ha a nevetés erőltetett, a mozgások menete lelassul, átalakul. A kutató komputere az esetek 95 százalékában meg tudja ennek alapján különbözetni az igazi és az álnevetést.
A fentebb említett kép alapján egyébként Seinowski gépe megállapította: Kennedy arca nem fejezett ki örömet. Dobrinyin nevetése is erőltetett volt. Igazán csak Gromiko nevetett.
Távlatokban a felhasználási lehetőségek száma megsokszorozódhat. Ma még talán sci-finek tűnhet, de a fejlődés gyorsasága miatt elképzelhető, hogy egy nem távoli jövőben a tévécsatornák az arcok automatikus elemzésével nemcsak a nézettséget tudják majd megállapítani, hanem azt is, hogy a nézők hogyan reagálnak egyes műsorokra. És az sem lehetetlen, hogy a találmányt a politikában is hasznosítják majd. A múltat illetően pedig talán azt is megfejti végre a gép, hogy Mona Lisa valóban mosolyog-e. –
