Még manapság is “menekül” Budapestről, aki lépést akar tartani a divattal. A felkapott lakóövezetek a város határán túl, a Buda környéki falvakban találhatók, lehetőleg közel valamelyik autópálya-kijárathoz. Miközben az agglomeráció egyre kijjebb és kijjebb tolódik – ha valaki tényleg zöldövezetbe vágyik, lassan napi 60 kilométert is autózhat a munkahelyére (oda-vissza) -, a régi belső városrészek fokozatosan elvesztik lakóövezet jellegüket. Még azok a negyedek is – mint például a Váci utca és az Andrássy út egyes részei -, ahol az utóbbi egy-két évben megtörtént a házak jelentős részének felújítása.
LEPUSZTULTAN. Az úgynevezett Hungária gyűrűn belüli, több mint ezer tömbből álló pesti városrész nagy része azonban – 10 évvel a rendszerváltás után is – lepusztult, mai állapotában sem lakó-, sem irodaövezetnek nem alkalmas. Még inkább szembetűnő ez a jelenség, ha az ember valamelyik nyugati nagyváros – Párizs, London vagy Bécs – és a magyar főváros belső kerületeit hasonlítja össze. Míg ott számos elegáns és divatos lakónegyed található a belső kerületekben, Budapesten ilyen csak elvétve akad. Igaz, a tavaszi ingatlanár-emelkedés már átrendeződést sejtet, de ma mégsem sikk a belvárosban lakni.
Déry Attila, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal osztályvezetője hangsúlyozza, hogy a második világháború által okozott történelmi tragédia után a polgári lakások feldarabolásával visszavonhatatlanul átalakuló társadalmi környezet is hozzájárult az ingatlanvagyon erkölcsi és fizikai amortizációjához. A folyamatot az is siettette, hogy az ostrom után sokszor műszakilag sem megfelelően történtek a felújítások. A kommunista időszakban a korábbi kapitalista rendszer építészeti emlékeit amúgy sem tartották megőrzendő értéknek. A nyolcvanas és kilencvenes években tapasztalt kiköltözési hullámnak szintén ezek a negyedek voltak a vesztesei, hiszen az ott maradók nem tudtak áldozni a leromlott állapotban privatizált házak felújítására.
MAGÁNERŐBŐL. Jó példák azonban vannak, hiszen egyes területeken már megindult a belső városrész modernizációja. Komjáthy Attila, a Mérték Építészeti Stúdió vezetője szerint a szűk értelemben vett Belváros, azaz a kiskörút által határolt terület megújulása fokozatosan halad, nagyrészt magánerőből. Ennek eredményeképpen a nyugati színvonalhoz közeli minőségben felújított épületekkel teli utcák funkciója és a lakosság összetétele is kedvezően változott. Az azonban, hogy ez a folyamat nagyrészt magánkezdeményezéseken alapul, egyben korlátokat is jelent. A szakértők véleménye szerint ugyanis a korszerűsítés, a szellősebb városszerkezet kialakítása érdekében bontásokkal is járó tömb-rehabilitációkat a jelenlegi lakók kiköltözése, sőt a tulajdonosi szerkezet átrendezése nélkül lehetetlen végrehajtani. Ráadásul az otthonosabb városszerkezet kialakítása nemcsak a tipikus, egymásnak épült bérházak egyes belső szárnyainak lebontásával járna, de helyenként egész tömböket is el kellene tüntetni, hogy helyükön parkokat, sétányokat, passzázsokat lehessen kialakítani.
HANGULAT. A szakemberek abban egyetértenek, hogy Budapest század eleji hangulata és a város fekvése komoly vonzerő, s nem csupán turisztikai értelemben. Ahhoz, hogy a belső városrészek ismét divatos vásárló- vagy lakóövezetek legyenek, a jelenleg zömmel rejtve maradó értéket ismét láthatóvá kell tenni. Egyelőre azonban a vállalkozók tipikusan a telek miatt vásárolnak pesti bérházakat, hogy azokat lebontva hol jobbra, hol rosszabbra sikeredő új épületeket, leginkább irodaházakat emeljenek. “Nemcsak az egyes házak építészeti értékei tűnnek így el, de egész városrészek hangulata is megváltozik” – figyelmeztet Déry Attila.
Pedig vannak, akik a rehabilitációban jó üzleti lehetőséget látnak. Erie Yom Tov például új divatot akar teremteni. A londoni Covent Garden felújítási koncepcióját követő vállalkozó a Gozsdu udvar felújítása során 126 közepes méretű luxuslakást kíván kialakítani. A házakhoz belső kert, uszoda, parkoló tartozik majd, s a lakók biztonságáról portaszolgálat gondoskodik. Ez a koncepció a 30 év körüli, jól fizetett, a belvárosban dolgozó, a városi életet kedvelő réteget célozza meg, akik élvezik azt, hogy munkahelyüket, a nagyváros kulturális intézményeit, kedvenc éttermüket és kávéházukat néhány perces sétával elérhetik. A tervek szerint a Gozsdu udvarhoz közel egy szálloda is épül, az üvegtetővel borítható passzázsokban pedig kávézók, boltok kapnak helyet. Ezeket azonban nem kívánják eladni, bérbeadással jobban lehet befolyásolni, hogy megfelelőnek ítélt profilú boltok legyenek jelen az “udvarban”. Mindezt a vállalkozó minimális bontással kívánja megvalósítani, hiszen – mint fogalmazott – a régi Pest hangulatát kívánja megőrizni, nagy belmagasságokkal és hatalmas ablakokkal.
Az Erzsébetvárosi önkormányzat által kidolgozott tervek szerint a rehabilitáció 5-10 éven belül egészen a nagykörútig folytatódna. A Gozsdu udvar felújítása csupán e komplex átalakulás első szakasza. Ha az elképzelés sikeresnek bizonyul, abban feltétlenül nagy szerepe lesz annak, hogy a fővárosi és a kerületi önkormányzat, valamint a vállalkozó közösen alakították ki és valósítják meg a projektet. A kerületiek készítették el az építési terveket és vásárolják meg a lakásokat a jelenlegi tulajdonosoktól – ez utóbbi az önkormányzat nélkül sokkal nehezebb lett volna. A vállalkozó csak ezt követően lép föl vásárlóként, s az ily módon megszerzett ingatlanokat az önkormányzattal egyeztetett, de saját elképzelései szerinti funkcióval “ruházza fel”, függetlenül attól, hogy a későbbiekben maga üzemelteti vagy értékesíti azokat.
A Fővárosi Önkormányzat ebben az évben 2,7 milliárdot szán város-rehabilitációra, az összeg egyik részére a kerületek, a másikra társasházak pályázhatnak. Ez utóbbi esetben problémát okozhat, hogy a bentlakó tulajdonos érdekei nem minden esetben egyeztethetők össze a rehabilitáció céljaival. Így sokak szerint a város mint organikus egység szempontjából szerencsésebb a Gozsdu udvar esetében is alkalmazott eljárás.
ÚJ REND. Az önkormányzatok számára azonban más út is kínálkozik egy-egy városrész életre keltésére. Ez pedig az infrastruktúra fejlesztése és a közlekedési rend megváltoztatása. Ezzel a módszerrel sikerült “revitalizálni” például a Váci utca déli szakaszát és környékét. De hasonló jellegű fejlesztéseknek köszönhetően nyert új funkciót a Váci út és a Hungária gyűrű is.
