A terméskilátások az első negyedévi becslések szerint a tavalyinál jóval ígéretesebbek voltak, a katasztrofális tiszai árvíz és az ugyancsak súlyos és tartós belvizek miatt azonban a növénytermelés összességében mégsem fogja elérni az 1999-es szintet. Az állattenyésztés volumenét a termelési gondok mellett értékesítési nehézségek is csökkentik. A mezőgazdasági termelési árak 15,2 százalékkal nőttek; a növényi termékeké 22,5 százalékkal, míg az állatoké és állati termékeké 5,9 százalékkal emelkedett. A gabonaféléket lényegesen magasabb árszinten vásárolták fel, mint tavaly: a búzáért 43 százalékkal, a sörárpáért 58, a zabért pedig 42 százalékkal adtak most többet. A gyümölcsök árszintje 12 százalékkal, míg a zöldségeké 43 százalékkal növekedett, az élelmezési burgonya átlagára azonban 32 százalékkal csökkent. A vágósertés termelői átlagára mintegy 16 százalékkal nőtt, miközben a vágómarháé 8,5 százalékkal alacsonyabb lett.
Ez év elején mezőgazdasági termékekből 2,2 százalékkal kevesebbet vásároltak fel, mint egy évvel korábban. A növénytermesztési és kertészeti termékek felvásárlása az év első két hónapjában 37 százalékkal csökkent, míg az állatoké és állati termékeké közel 9 százalékkal nőtt.
A mezőgazdasági termelés, tendenciáját tekintve, feltehetően az idén is tovább stagnál; a növénytermesztésen belül a búza termelése emelkedhet. Kedvezőek a kertészeti termékek előállításának és értékesítésének lehetőségei. Az állattenyésztésben pedig a sertés mellett a baromfi tenyésztése bővülhet, körülbelül 1 százalékkal. Az agrárexport kilátásai a fontos piacokon kedvezőek, de a kereslethez változatlanul nem megfelelő minőségű a magyar árualap. –
FÓRIÁN ZOLTÁN, a Rabobank Hungária elemzője: “Reménykeltően indult az egyébként mindig álmos első negyedév az élelmiszeripar számára. Az idei támogatási rendszer meghirdetésének késlekedése miatt az első hónapokban még érvényes, gavalléros tavalyi exporttámogatás jóvoltából valóságos bumm volt például a húskivitelben. Ám az első negyedévben tapasztalt 5 százalékos termelésnövekedés a második félévre “elolvad”. Ennek pedig az a fő oka, hogy az élelmiszer-fogyasztásban ugyan az idén is folytatódik a tavaly kezdődött, lassú, általános növekedés, de ennek mértéke nem lesz több évi 2-3 százaléknál. Az Európai Unióval júliustól életbe lépő “dupla nullás” szabadkereskedelmi paktumnak is lesz hatása a belső piacra, mert olcsóbban érkezhet például az import élelmiszer-alapanyag. A baromfitenyésztők ugyanakkor jobban járhatnak, mert kedvezményes exportkvótájukat 12,3 ezer tonnával, 101,2 ezer tonnára emelték.”
