Borókai Gábor kormányszóvivő szava is elakadt, amikor a március egyik szombat reggelén csak a hűlt helyét találta a Hősök terénél lévő lakása közelében leparkolt tízmilliós szolgálati A6-nak. Az elmúlt két évben (mielőtt még műholdas követőrendszert szereltek volna az autókba) a Miniszterelnöki Hivatal több mint húsz kocsiját kötötték el.
A statisztikák azonban ma már azt mutatják, hogy Magyarországon megtört a jég. A fővárosban – azon belül is főleg a XI., a XIV. és a XIII. kerületben – ugyan még mindig összesen 9 ezer autónak kelt lába tavaly, Kökényesi Antal, budapesti rendőrfőkapitány nemrég örömmel számolt be arról, hogy ez jó 2000-rel kevesebb, mint 1998-ban. A fokozott rendőri jelenlétnek, az eredetiségvizsgálatnak, a törzskönyvnek és a tökéletesített autóvédelmi fejlesztéseknek kezd “beérni a gyümölcse”. A szakértői becslések szerint persze a középkategóriától elvárható vagyonvédelmi alapcsomag – ugrókódos gyári riasztó, indításgátló, kettős belső biztonsági ajtóretesz – típustól erősen függően autónként legalább 150-200 ezer forint pluszba kerül, s a lopás elleni további extrák – mint a kulcs nélküli ajtónyitás, vagy a dőlésérzékelő – további 50-100 ezer forintokkal növelik az árat, nem is említve a műholdas követést.
Nem is olyan régen az Audi az autótolvajok körében is népszerű márka volt, s hogy ez ma már nem így van, abban a magyarországi importőrnek oroszlánrésze van: alapárban adja az A6 és az A8 típusokhoz, valamint a Győrben készülő TT sportkocsikhoz a műholdas követő rendszert. Azóta alig loptak el ilyen GPS technikával felszerelt autót, illetve ha el is vitték a négykarikást, azt utóbb megtalálták. Emellett természetesen a kor technikai követelményének megfelelő riasztóval és ugrókódos indításgátlóval is kiegészítik a védelmi rendszert.
A Volvónál a vagyonbiztonsági rendszer elemei: a digitális elektronika, a távvezérlős központi zár, a gyártó szerint feltörhetetlen ugrókóddal. A kettős biztonsági zárás megakadályozza, hogy a kívülről bezárt ajtót belülről kinyissák. Ha a sofőr kinyitja a távvezérlővel a központi zárat, de két percen belül nem tárja ki az ajtót, a kocsi automatikusan visszazáródik. A központi zár az alapja a kocsi elektromos rendszerébe integrált ugrókódos riasztónak is, amelyhez szintszabályozót és mozgásérzékelőt is lehet kapcsolni. Így a Volvo S80 akkor is riaszt, ha trélerre rakják, vagy a kerekét akarják lelopni. Az elektronikus indításgátló pedig olyan kialakítású, hogy az eredeti kulcs nélkül a fejlesztők szerint gyakorlatilag elindíthatatlan az autó. Ha az egyik kulcs elveszik, valamennyit át kell kódolni, mert a régi azonosító jelét kitörli a rendszer. Bombabiztos műszaki megoldás nincs a gépkocsilopás ellen (autószállítóval minden autót el lehet vinni), ezért olyan megoldást kell találni, hogy amennyiben sikeres is az eltulajdonítás, annak minél kisebb gyakorlati haszna lehessen. Például úgy, hogy az elvitt autó a tolvaj számára örökre működésképtelen marad, így eladhatatlanná válik, mert az elektronikusan vezérelt fődarabok lebénulnak. Ezt vallja a Mercedes autóvédelmi “ars poeticája”, amelynek sikerét a lopási statisztikával is igazolni tudja. Az úgynevezett FBS 2 indításvédelmi rendszer bevezetése utáni első másfél évben – 1994 decembere és 1996 júniusa között – 98,8 százalékkal esett vissza (a korábbi azonos időszakhoz képest) a Mercedes-lopások száma Németországban. A hatékony védelemre a high tech elektronika, a digitális motorvezérlés adta a lehetőséget. A Mercedes “indításjogosultsági rendszerének” egyes elemei (a Hash kettős visszaellenőrző rendszert) egyenesen a NASA biztonságtechnikájából származnak. A rendszer újszerűségét az adja, hogy nem lehet “kikötni”, áthidalni, mert nincs mit. A motor működését nem beiktatott indításgátló akadályozza, hanem az elektronikus kulcsban tárolt, s minden egyes használattal változó “pluszinformáció” szükséges az indításhoz. Ez az elektronikus információ úgy illeszkedik a motort működtető elektronikai programba, mint kulcs a zárba. Csak együtt alkotnak működőképes egységet. (Az indításjogosultsági rendszer az elektronikus kormányzárral, az infrasugaras információcserére képes gyújtáskapcsolóval és kódokkal algoritmus-műveletekre képes kulccsal, motorvezérlő elektronikával és a központi adatátviteli csatornán keresztül más feladatokat is ellátó elektronikai vezérlőegységekkel szinkronban működik.) A motorvezérlő elektronikák ugyanis különböznek egymástól az alváz és a többi vezérlőegység sajátos kombinációja, kódja alapján. Így nem lehet más kocsiba átszerelni, mert a többi részegységhez kapcsolódva ott működésképtelen lesz. A hiányzó elektronikus információt, a motorvezérlő elektronikát és a kulcsot pedig csak az igazoltan jogosult személy szerezheti meg a gyártól. (A szervizek is csak a hibafelismeréshez kapták meg a szakirodalmat.) A motorvezérlő elektronika programjának feltörése pedig a gyári adatok szerint eddig bizonyíthatóan nem sikerült. Így magabiztosan állítja a márkaimportőr, hogy ha lopják is a Mercedeseket, legfeljebb a régebbi, hagyományos indításgátlóval szerelt típusokat. –
