Gazdaság

BUDAPESTI HOTELBOOM – Szoba kilátással

Igazi szállodaépítési láz tombol Budapesten, a következő két évben több mint egyharmadával növekszik a jelenlegi kapacitás.

Nem is olyan régen, az egyik épületben 35 lakás volt, a másikban rendőr-főikapitányság, a harmadikban külkereskedelmi vállalat. Most viszont reinkarnáción mennek keresztül, új életükben hamarosan szállodaként működnek. Másutt üres telkek várják az építőipari kivitelezőket.

A következő két évben mintegy 600 millió dollár értékű turisztikai beruházás készül el. Ennek eredményeképpen több mint 3200, nemzetközi színvonalnak megfelelő 4 és 5 csillagos szállodai szoba készül el, így a jelenlegi kapacitás 38 százalékkal növekszik. A fővárosban egyszerre 14 hotel építése folyik, de Szegeden, Székesfehérvárott, Győrött, Kaposvárott és Gödön is épül egy-egy szálloda.

A befektetők úgy vélik, hogy Budapest és Prága egyre inkább térségünk központjává fejlődik, s a tapasztalatok szerint Európában a regionális centrum szerepét betöltő városok az átlagosnál jóval nagyobb szállodai kapacitást igényelnek. S ha ehhez még hozzáadjuk, hogy józan számítás szerint Magyarország az új évezred első évtizedében az Európai Unió tagjává válik, érthető, hogy sokan Budapesten akarnak szállodába invesztálni. A befektetőket gyakorta erősítik meg elképzelésük helyességében az olyan hírek, mint például az, hogy a Saatchi & Saatchi nemzetközi reklámügynökség Prágából Budapestre telepíti regionális központját, mert úgy érzi, követnie kell multinacionális ügyfeleit. Márpedig a Procter & Gamble, a Hewlett- Packard és a Sony egyre inkább Magyarországról adja le a régióra vonatkozó megrendeléseit.

Rubovszky András, a Magyar Szállodaszövetség tiszteletbeli elnöke – a Gellért Hotel igazgatója – örül annak, hogy a magántőke ennyire bízik a főváros jövőjében, ám úgy véli, a kormányra és az önkormányzatokra is jelentős feladatok hárulnak. “Elengedhetetlen a városi és országos infrastruktúra fejlesztése, hiszen Budapesten rendkívül rosszak az utak, s egyes városrészek nehezen megközelíthetőek.” Rubovszky András pozitívan értékeli, hogy hajlandóság mutatkozik a fővárosban még szükséges öt-hat konferenciaközpont létrehozására, de szerinte három-négy vidéki városban is kellene hasonló létesítményeket építeni. Debrecent emelte ki, ahol szerinte – a repülőtér ügyének megoldásával együtt – e beruházások a keleti országrész gazdasági fejlődésének kulcsát jelentenék.

Akadnak cégek, amelyek igen hosszú távra tervezve, szinte közvetlenül a rendszerváltás után vásároltak ingatlanokat Budapesten, hogy kellő alkalommal megfelelően hasznosítsák azokat. A német tulajdonú Laribros Kft. is akkor vette meg a Bem rakparton a korábbi szabadtéri mozi telkét, a vele határos ingatlanon lévő Fő utcai három régi házzal együtt. A befektető számára nemrégiben jött el a cselekvés ideje, amikor az amerikai Park Plaza hálózat jelezte, hogy üzemeltetőként hosszú távra kibérelne egy itt létesülő szállodát. A műemlékvédelmi hivatallal való egyeztetés három évig tartott, s az amerikaiak csak az építési engedély megszerzése után véglegesítették a szerződést. A Mérték Stúdió által tervezett és a Magyar Építő Rt. kivitelezésében megvalósuló, 166 szobás hotelt június 15-én adják át. A Laribros további szállodák mellett kulturális és szórakoztató központok építésén is gondolkodik Magyarországon.

Belváros-Lipótváros képviselőtestülete 1998 végén határozatot hozott a Roosevelt téren álló Gresham-palota eladásáról. A döntés közel tízéves – perekkel is tarkított – ügy végére tett pontot, s elkezdődhetett a tervezett luxusszálló megvalósítása.

Az erre alakult kanadai érdekeltségű Gresco Befektető és Vagyonkezelő Rt. jogi szakértője, Dévald Katalin elmondta, hogy a szálló leendő üzemeltetője, a 15 országban 43 szállodát fenntartó, torontói székhelyű Four Seasons a Gresham-palotát azon kevés épület közé emelte, amelyet résztulajdonosként is jegyezni kíván, s láncolata egyik ékszereként hirdet majd az egész világon. A Four Seasons a döntése előtt – mint mindenhol – Budapesten is alapos vizsgálatot folytatott például a város jelenlegi és várható üzleti életéről. A luxusszálló a tervek szerint jövő augusztusban részlegesen már megnyitja kapuit, a teljes átadásra pedig 2001 végén kerül sor. A hajdani pompáját visszanyerő épület városképi szempontból is Budapest egyik büszkesége lehet.

A szállodaépítési dömping ellenére sokan úgy tartják: ma még vannak olyan piaci rések, ahová be lehet törni. A Medina-csoport, Ausztrália legnagyobb apartmanszálloda-üzemeltetője (több mint ezer szobával) Európában elsőként Budapesten vetette meg a lábát. Sharon Vidor, a Medina képviselője ezt azzal indokolja, hogy az előrejelzések szerint Budapestet az uniós csatlakozás közeledtével egyre többen keresik fel üzleti, illetve szabadidős utazási céllal, és ehhez képest (elsősorban az alacsony telekár miatt) a beruházás induló költségei alacsonyak. A mintegy 9 millió dolláros költségű Sydney Apartment Hotel vezetői arra számítanak: az apartmanok által nyújtott extra kényelem és a hozzá kapcsolódó különleges szolgáltatások vonzó alternatívát kínálnak a Budapestre látogatóknak. A két hálószobás, nappalis, teljesen felszerelt konyhával rendelkező apartmant hasonló áron kínálják, mint egy kiemelt belvárosi szálloda egyetlen szobáját. Az első szárny egyébként már két éve működik, a második részt április közepén nyitják meg. Hutiray Judit, a Sydney Apartment Hotel marketingigazgatója szerint az eddigi tapasztalatok azt mutatják: sok olyan szállóvendégük van, akik rendszeresen időznek hosszabb-rövidebb ideig Magyarországon, de sok az olyan külföldi menedzser is, akik huzamosabb ideig itt fognak élni, ám cégük egyelőre még nem találta meg számukra a végleges lakást. Az idelátogató üzletemberek a felszereltség miatt (tágas társalgó, telekommunikációs eszközök) irodaként is használhatják az apartmant, emellett a konferenciatermek lehetőséget biztosítanak nagyobb céges rendezvények megtartására is.

A Medina-csoport következő beruházása Berlinben indul, de nem tettek le arról sem, hogy valamely magyar vidéki városban építsenek hasonló apartman szállodát.

Az új hotelek építésével párhuzamosan megkezdődött a magyarországi kastélyok turisztikai célú hasznosítása, ezek szállodává alakítása is. E sort tavaly a Sasvári Kastélyhotel nyitotta meg Parádsasváron, az idén Nagyvázsonyban, Fehérvárcsurgón és Seregélyesen építenek át egy-egy kastélyt luxushotellé.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik