A múlt héten bemutatott német-amerikai dokumentumfilm apropója két alkotóművész húszéves barátsága. Ry Cooder számos Wim Wenders filmhez komponált zenét, ezek közül a leghíresebbek a Párizs, Texas és Az erőszak vége. Ez utóbbi közös munkájuk során Cooder sűrűn lelkendezett kubai útjáról, ahol néhány öreg, feledésbe merült helyi muzsikussal készített felvételeket. A lemez Buena Vista Social Club címen jelent meg, világszerte több millió példányban kelt el, majd Grammy-díjat is kapott. Cooder 1998-ban ismét ellátogatott a szigetországba, hogy lemezt készítsen Ibrahim Ferrerrel, aki egyike volt a Buena Vista muzsikusainak. Erre az útjára már elkísérte Wim Wenders is, s egy kisebb forgatócsoporttal megörökítette a stúdiómunkát éppúgy, mint a havannai mindennapokat. A filmezés Amszterdamban folytatódott, ahol a zenészek két koncertet adtak, majd New Yorkban fejeződött be egy fergeteges Carnegie Hall-beli koncerttel. A tavalyi Európa-díjas alkotás mindazok számára kedves lehet, akik szeretik a jó latin zenét. –
