A kortárs rétegfilmek hazai fogadtatása egyre kedvezőbb tendenciát mutat, nem meglepő tehát, hogy az ebben a műfajban jeleskedő Sas Tamás gyors egymásutánban gyártja felkavaró, aktuális rétegzenével megtámogatott alkotásait. A most mozikba kerülő Rosszfiúk története egy képzeletbeli kisvárosban, Szacsán, a fiatalkorúak nevelőintézetében játszódik. Villanásnyi epizódokban, rövidre vágott életszerű helyzetekben ismerkedhetünk meg egy kitalált sztori kitalált személyeivel. Végigkövethetjük azokat a jeleneteket, amelyek nyomán a fiúk a javítóintézetbe kerülnek. A falakkal körbezárt kényszerközösségben társadalmon kívüli öntörvényű szabályok működnek. Szerencsére a Ganxsta Zolee és a Kartel által előadott Pierrot filmzene annyira erős, hogy a nézők könnyen visszazökkenhetnek saját világukba. Ezek a fiúk ugyanis – a színészek minden jó szándéka ellenére – kissé sematikus rosszfiúk maradnak az utolsó képkockákig: afféle nem jó csávók. –
