Magyarország gazdasági kilátásai a vállalkozások 57 százaléka szerint javulnak az elkövetkező fél év során; csupán 4 százalék véli úgy, hogy a helyzet rosszabbodik. Saját helyzetében a cégek 39 százaléka számít javulásra (a decemberi 47 százalékkal szemben), míg rosszabbodást mindössze 9 százalékuk feltételez. Feltételezhető, hogy a jó “közérzethez” az 1999. évi kedvező makrogazdasági mutatók publikálása is hozzájárult. A gazdasági szabályozásban tapasztalható kiszámíthatóság erősödésének következménye, hogy a cégek pénzügyi helyzete is kedvezőbben alakulhat: a számadatok stabil, sok esetben javuló likviditást mutatnak.
A decemberi felméréshez képest nem változott, kétharmados azon cégek aránya, amelyek esélyt látnak saját tevékenységük bővítésére a 2000. év első félévében is. Ezen belül azonban eltérőek az előrejelzések. A korábbinál jóval óvatosabb, 5 százalék alatti bővüléssel számol a cégek kétharmada (decemberben 40 százalék) és “csak” egyötöde vár ennél magasabb, 6-10 százalék közötti növekedést. Változatlanul 11 százalék feletti növekedést látnak elérhetőnek a felmérésbe bevont távközlési cégek.
BELFÖLDI REMÉNYEK. A készletállományok csökkenését januárban is a kérdezettek 26 százaléka jelezte. Ugyanakkor 17 százalékponttal, 39 százalékra emelkedett a készletnövekedést prognosztizálók aránya, aminek magyarázata az év eleji kereslet-visszaesést tükröző várakozás. A felmérésben részt vevő 100 cég több mint fele változatlanul a belföldi kereslet élénkülésében bízik, bár a korábbi 5 százaléknál többen, 18 százaléknyian feltételeznek visszaesést.
A külföldi piacok keresletbővülését a cégek közel 60 százaléka várja, miközben a duplájára, 12 százalékra emelkedett azok aránya, akik annak csökkenését feltételezik. A beszerzési körülmények romlására a válaszolók 17 százaléka számít, míg 70 százalék változatlanságot jósol. A novemberi 31 százalékról 13 százalékra csökkent a beszerzési tevékenységben javulást remélők köre.
Belföldi értékesítési lehetőségeit tekintve előrelépéssel számol a kérdezettek egyharmada, míg 18 százalékuk rosszabbodó körülményeket feltételez. Külföldön az értékesítés helyzete a vállalkozások 35 százaléka szerint javulni fog, míg 12 százalék szerint az exportértékesítés feltételeiben gyengüléssel kell számolni. A korábbiakhoz képest nincs változás a tekintetben, hogy a megkérdezettek fele itthon is és külföldön is az eddigiekkel megegyező értékesítési feltételeket vár. A szakember-ellátottság javulását is és rosszabbodását is 9-9 százalékban várják a megkérdezettek.
A cégek várható likviditásának megítélésében a korábbi hónapokhoz képest némi eltérés mutatkozik. A vállalkozásuk pénzügyi helyzetének romlását 22 százaléknyian feltételezték januárban. Legtöbben, 52 százalék most sem számítanak változásra, ugyanakkor 9-ről 26 százalékra ugrott azok száma, akik javulónak ítélik meg jövőbeni pénzügyi helyzetüket.
A gazdasági környezetüket tekintve nem vár változást a vállalatok közel kétharmada. A kiszámíthatóság erősödését 22 százalékuk említette, ami a korábbi hónapokhoz képest némi bizalomerősödést tükröz. Változatlanul 17 százalék azok súlya, akik szerint a gazdasági környezetben a bizonytalansági tényezők erősödésével lehet kalkulálni a közeljövőben.
FEJLESZTÉSI TERVEK. A legnagyobb magyarországi vállalkozások beruházási és fejlesztési hajlandósága javulást mutat, a válaszolók 68 százaléka tervezi technológiai jellegű beruházás vagy fejlesztés beindítását a következő hat hónapban. Ezúttal 30-ról 41 százalékra emelkedett azok aránya, akik új technológia átvételét tervezik tevékenységük bővítése érdekében. A cégek 45 százaléka elegendőnek tartja a rendelkezésre álló technikai hátteret az igények kielégítéséhez. A korábbinál többen, 41 százalék számol felesleges kapacitásokkal.
A fogyasztói árak alakulását vizsgálva látható, hogy a vállalatvezetőket megosztják a kormány és a piaci elemzők által közzétett inflációs előrejelzések, míg értékesítési áraik alakításában erőteljesebben érződik a piaci hatás. A következő egy évre vonatkozó várakozásaikban a cégek több mint fele 8-10 százalékos, 48 százalékban pedig 5-7 százalékos fogyasztói áremelkedéssel számol. Januárban a válaszadók legnagyobb hányada 5 százalék alatti, a többi ennél magasabb fogyasztói árnövekedést tart elképzelhetőnek. A társaságok jó egyharmada 5 százalék alatti, 30 százalékuk 5-8 százalékos emelést tervez értékesítési áraiban február folyamán; 15 százalékuk 3 százalékos csökkenést fontolgat.
A cégek 14 százaléka értékesítési árainak alakulását illetően az elkövetkező egy évben 4-7 százalékos árcsökkentést jelez, 14 százalékuk 0-5 százalékos, 52 százalékuk 5-10 százalékos, 10 százalékuk pedig 10-15 százalékos áremelést prognosztizál saját termékei körében. A vállalkozások egytizede értékesítési árain nem kíván változtatni 2000-ben. –
Az Egyesült Államok által kibocsátott belföldi kötvények adták e hitelfelvételi szegmens múlt év közepi globális állományának közel a felét, a fejlett világ pedig együttesen a 95 százalékát. A kibocsátók egy másik csoportosítása szerint a közületi szektor 60, a pénzügyi 27, a vállalati szféra 13 százalékkal részesedett. A nemzetközi kötvények globális volumene 4691 milliárd dollár volt 1999 közepén, itt a Nyugat részesedése 82 százalék körüli, a fejlődő világ és Kelet-Európa együttesen 8,4 százaléknyit, képviselt a vizsgált időpontban. –
