Brókernek lenni már nem számít sikerszakmának. “Az üzletkötői státusz nimbusza a három évvel ezelőtti megítéléshez képest csökkent” – állítja Debreczeni Kálmán, a Befektetési Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke. Ezt elsősorban a nyilvánosságra került piaci visszásságok okozták. A befektetők elpártoltak az értékpapírpiactól, az üzletkötők rendre elveszítették a jó ügyfeleiket.
Az utóbbi időben azonban a brókerek nem elsősorban azért hagyják ott állásukat, mert nincs elég pénz az ágazatban, hanem mert a tőzsde elektronikai fejlődése miatt nincs szükség a munkájukra. Tavaly, amikor elindult a börze új elektronikus kereskedési rendszere – az úgynevezett MMTS -, körülbelül 100 alkalmazott veszítette el állását. Debreczeni Kálmán szerint a számítógépek folyamatosan nagyobb szerephez jutnak. A közeljövőben emiatt körülbelül 10 százalékkal csökkenhet a brókerek létszáma. Várhatóan 20 százalékos leépítésre lehet számítani az adminisztratív területeken is.
Az értéktőzsdei brókercégeknél jelenleg valamivel több mint 350 kereskedési engedéllyel rendelkező alkusz dolgozik. A brókerházi állások után még mindig nagy a kereslet – sokak szerint azért, mert a fiatalok nincsenek tisztában azzal, milyen munkát kell végezniük és mennyiért. A túlkínálatot jellemzi, hogy a nagyobb értékpapír-kereskedőknél az ügyfélkezelői, vagy más adminisztratív munkakörben két-három hetente cserélődnek az alkalmazottak. Az új emberek közül csak egy-kettő marad meg a gyenge üzletmenet mellett viszonylag gyengén fizető állásban. Ám most az előrelépés gyors lehet, hiszen az idén – úgy látszik – ismét komoly mennyiségű tőke áramlik az értékpapírpiacra, lehetőséget adva azoknak az alkalmazottaknak, akik az ügyfeleket próbálják vételre bírni. A pletykák szerint ennek ellenére a “régi motorosok” közül az utóbbi időben mind többen keresnek a tőzsdéhez nem kapcsolódó megélhetést: a cégfinanszírozási üzletágban most nagyobb lehetőséget látnak. (A fejlett tőkepiacokon tapasztalható helyzetről lásd cikkünket a 38. oldalon.)
