Tony Fekete nemzetközi szakembernek tartja magát, s most, a Europaynél, újra lehetősége nyílik egy egész régióban tevékenykedni. Az elmúlt két évben erre kevés alkalma nyílt. Legutóbbi magyarországi munkahelye a Budapest Bank volt; itt 1997 elejétől 1999 februárjáig vezérigazgató-helyettes volt, s a vállalati szektor átstrukturálása volt a feladata. A bankhoz a fő tulajdonos General Electric (GE) Capitalen keresztül vezetett az útja. Távozása után ennek bécsi irodájába ment vissza, ahol augusztusi távozásáig külföldi akvizíciókban vett részt. A másik ok, amiért szívesen szállt be a Europay csapatába: szeret olyan területen dolgozni, ahol a növekedési ütem – mint mondja – “rakétasebességű”. A cég az euro, master és maestro fizetési rendszerek európai tulajdonosa, és a régió számos országában piacvezető is.
Noha a hazai vállalati szférában sokan ismerik Tony Feketét, azt mégis kevesen tudják róla, hogy a híres színházi rendező, Somogyi Kálmán unokája. Apai nagyapja szintén magyar, övé volt a Fekete-Guttmann harisnyagyár, amely az államosításkor a Budapesti Harisnyagyár nevet kapta. Szintén a nagyapa tulajdonában volt az Aranypók boltlánc elődje, a Pók hálózat. A szülők 1948-ban hagyták el az országot, s Észak-Angliában telepedtek le, egy magyarok által “sűrűn lakott” kisvárosban, ahol apja – némi szerencsével – hamarosan gyárigazgató lett. Tony Fekete Londonban született 1954-ben, s egészen 1976-ig nem járt Magyarországon, ugyanis apja az itteni politikai rendszer miatt megtiltotta ezt. Abban az évben is csak titokban léphetett családja szülőföldjére, amelynek kultúráját amúgy átlagon felüli színvonalon ismerte. Az edinburghi egyetemista fiatalember akkor már az angol mellett jól beszélte a franciát és az olaszt is. Kommunikációs készsége szerinte anyai örökség, részint a rendező nagyapától, részint pedig a színésznő édesanyától ered.
Nevét hallva ismerősei, korábbi munkatársai elsőként azt említik, hogy nagyon kellemes úriember, akinek általában szívélyes a viszonya munkatársaival. Ezt hangsúlyozta Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója is, aki a nyolcvanas évek végén dolgozott vele együtt a Citibankban, Fekete első magyarországi munkahelyén, ahol a vállalati üzletágat építette fel. Felcsuti szerint Fekete nagyon jó és korrekt “corporate-banker” volt abban az időben, s kiváló iskolának bizonyult számára a Citibank. Hasonlóan, a bank is sokat kamatoztatott Fekete ottlétéből, hiszen az általa kialakított rendszer nagyon jól működött. Egy volt beosztottja is úgy emlékszik vissza rá, mint “nagyon helyes fickóra, jó haverra”, bár hozzáteszi: főnöknek nagyon szétszórt volt. Impulzív, de feledékeny embernek tartja, akivel előfordult, hogy haveri beszélgetésekben jutott eszébe utasításokat adni a beosztottainak.
Rossz nyelvek szerint Fekete a karrierjét sokkal inkább kiterjedt nyelvtudásának és kiváló fellépésének köszönheti, mintsem pénzügyi szakértelmének.
Ő maga némi nosztalgiával emlékszik a kezdeti időkre, amikor itthon a bankszektor és a bankkultúra virágzásnak indult. A Central Europe Trust pénzügyi befektető cégnél – a Citibankos időszakot követően – sok külföldi vállalkozás magyarországi belépésének útját egyengette, így részt vett a Nagykőrösi Konzervgyár privatizálásában, illetve tanácsadóként segített a Westel 900 üzleti stratégiájának kialakításában, mielőtt a cég a koncessziót megkapta volna. A GE Capitalhez 1995-ben került, kezdetben az igazgatót, Garry Wendtet kísérte kelet-európai útjain; utóbbi azóta is szívesen emlékszik ezekre a kisbuszos kirándulásokra. Az alapos helyismerettel rendelkező üzletembernek nagy része volt abban, hogy a régiót egyébként is imádó igazgató egyre nagyobb és nagyobb üzleti potenciált látott a térségben, különösen Magyarországon, ahol sokkal simábban zajlottak a bankprivatizációk, mint Csehországban vagy Lengyelországban. Mielőtt a Budapest Bankhoz került volna, Fekete még kiélhette “világfi” hajlamait: részt vett a GE Capital több, e térségbeli ügyleténél, így például Csehországban az Agrobanka és egy szintén cseh autófinanszírozó cég felvásárlásában vagy a romániai Postabank, a Banc Post tavaly áprilisi megszerzésében. Fekete szerint a pénzügyi szférában a tulajdonosi lehetőségek a kilencvenes évek végén áttolódtak az akvizíciókról a konszolidációra. Ez a magyarázata annak, hogy tavaly júliusban megszűnt a GE Capital bécsi közép-európai irodája.
Új munkahelye, a Europay révén Tony Fekete most megint egy felszállóban lévő területre lépett, hiszen a bankkártyákban rejlő lehetőségek Közép- és Kelet-Európában a lakossági szektort tekintve még igencsak kiaknázatlanok. A leggyorsabb növekedés – a jelenlegi alacsony színvonal miatt – Csehországban és Lengyelországban várható; Magyarországon, Szlovákiában és Horvátországban viszont – miután ezek az országok a bankkártya kultúra terén már fejlettebbek – a növekedés üteme lassúbb. Oroszországban a térség igazgatója, az ismert gazdasági problémák miatt, hosszú távú stratégiai pozíciót képzel el. Míg nálunk jelenleg 2,2 millió Europay kártya van forgalomban (összesen pedig körülbelül 3,5 millió), addig Oroszországban mindössze 1,9 millió, s ezeket is többnyire csak arra használják tulajdonosaik, hogy a fizetésükhöz hozzáférjenek. Ukrajnában mostanában indul be a kártyabiznisz (egyelőre 150 ezer Europay kártya van forgalomban), ott gyors növekedési ütem várható.
Szabadidejében Tony Fekete sokat olvas, főleg történelmi tárgyú könyveket és szépirodalmat, de gyakran jár aukciókra is: már szép grafikagyűjteménye van, legutóbb Zichy Mihály-grafikákat vásárolt. Frankfurtban élő kisfiát körülbelül háromhetente látogatja. Noha szeret a nemzetközi porondon mozogni, zavarja, hogy túl sok időt tölt repülőtereken és szállodákban.
TONY FEKETE 1954-ben született Angliában. Egyetemi tanulmányait Edinburgh-ban és Londonban végezte, közgazdaságtant, politikát valamint jogot tanult, miközben aktív politikai tevékenységet folytatott. Az egyetemi évek után Belgiumban dolgozott.
Magyarországon először 1985-ben kapott állást, a Citibank vállalati üzletágát vezette. 1991-től a Central Europe Trust-hoz távozott alapító partnerként, majd két év múlva vezérigazgató-helyettesként visszament a Citibankhoz.
A GE Capital csapatába 1995-ben szállt be. 1997-ben a Budapest Bank vállalati üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese lett. A GE Capitaltől 1999 augusztusában jött el, október eleje óta a Europay regionális igazgatója.
Az angol és a magyar mellett – mely nyelveket anyanyelvi szinten beszél – jól tud franciául, olaszul, németül és hollandul. Elvált, 6 éves fia Frankfurtban él.
