Magyarország gazdasági fejlődését az elköivetkezendő évtizedekben főként az Európai Unió (EU) fejlődése befolyásolhatja, közvetve azonban hazánkra is hatnak a világ egészében zajló tendenciák. A műszaki fejlődést tekintve kiemelkedő jelentősége van annak, be tudunk-e kapcsolódni a világméretekben kiépülő információs társadalomba. A következő egy-két évtizedben az interneten keresztül intézhető tevékenységek robbanásszerűen bővülnek, az üzleti életben – a vevők és az eladók egymásra találásában – a világhálónak rövidesen döntő szerepe lesz. Erre a hazai vállalkozói rétegnek is fel kell készülnie. A globális problémák közül talán legközvetlenebbül a környezetvédelmi kérdések érintik az országot. Az uniós csatlakozás szükségessé teszi a mai környezetszennyező technológiák viszonylag rövid időn belüli lecserélését. A széndioxid-kibocsátással kapcsolatos követelményeknek viszonylag könnyen meg tudunk felelni, hiszen a nehézipar a rendszerváltás során gyakorlatilag megszűnt. Annál nehezebben megoldható probléma a szennyvizek megfelelő tisztítása.
A nyersanyag- és energiaellátás területén az energiahordozók, különösen az olaj várható felértékelődése okozhat gondokat. Az olajárakat rövid távon a nemzetközi politikai helyzet befolyásolja, hosszabb távon azonban a készletek és a fogyasztás aránya lesz a döntő. A folyékony üzemanyag iránti igények ugyanis gyorsan növekednek, még olyan országokban is, amelyek nem rendelkeznek megfelelő olajkészletekkel (Kína, délkelet-ázsiai régió egy része).
A gazdaság makroszerkezetében a lényeges eltérés a mai uniós átlaghoz képest a mezőgazdaság viszonylag magas, a szolgáltatások alacsonyabb aránya, mind a foglalkoztatottakat, mind a GDP-hez való hozzájárulást tekintve. Várható tehát, hogy a jövőben a mezőgazdasági munkahelyek csökkeni fognak. Az így feleslegessé váló munkaerő a szolgáltatásokban találhat munkaalkalmat.
A szolgáltatások az unió átlagában a munkahelyek mintegy kétharmadát adják, és ez az arány enyhén növekvő tendenciájú. A jövőben a foglalkoztatás makroszerkezete szempontjából elsősorban az lesz fontos, hogy a szolgáltatásokon belül, mely területeken bővülnek az álláslehetőségek. Az EU-val való összehasonlításból az derül ki, hogy a jövőben a nagy és kiskereskedelemben a pénzügyi szolgáltatás és ingatlankezelés területén nőhetnek, míg a szállítás, távközlés és a kommunális és egyéb szolgáltatások terén szűkülhetnek a munkahelyek. Magyarország mutatói immár belül vannak az uniós átlagot jelentő országok adatainak szórásán, így a változások nem lesznek drámaiak.
A hazai makrostruktúra már ma is közel áll a viszonyításul választott átlaghoz, tehát a felzárkózás nem annyira mennyiségi, mint inkább minőségi változásokat – például a termelékenység és a jövedelemtermelő képesség növekedését – kell, hogy jelentse. A GDP ugyanakkora hányadát fordítjuk például oktatásra, mint a szóban forgó kör, az egészségügy és különösen a kutatásra fordított összegeket tekintve azonban jelentős az elmaradás. Hasonlóan néz ki az információs társadalom kiépítettségének eszközrendszere is: a telefonvonalak, mobiltelefonok számát tekintve jelenleg az uniós átlag 60-70 százalékánál tartunk, míg a fax készülékeket tekintve legfeljebb 25 százalékos az arány. Ugyanakkor ez az a terület, ahol az ország már megkezdte gyors felzárkózását, és e téren lehet a legkönnyebben és a legrövidebb időn belül behozni lemaradásunkat, hiszen e terület viszonylag kis ráfordítással gyorsan fejleszthető.
Az életmód igen fontos jelzőszáma az ezer lakosra jutó gépkocsik, illetve az egy főre jutó motorbenzin-fogyasztás. Itt nagyjából az uniós átlag felénél tartunk, és várható, hogy az életszínvonal-növekedés épp e téren fog leginkább megmutatkozni. A helyzet azonban nem olyan egyszerű, mint a hírközlés esetében, mert a kulturált közlekedés előfeltétele az autópályák megteremtése, ami igen tőkeigényes feladat és a tőke megtérülése lassú, tehát itt főként állami forrásokra lesz szükség. –
Az elmúlt év decemberében mért 0,8 százalékos áremelkedés teljes mértékben piaci indíttatású volt; az egy évvel korábbinál 11,2 százalékos volt a drágulás. Az élelmiszerek ára novemberhez viszonyítva 1,1 százalékkal növekedett. Ezen belül azonban elég nagy szóródást tapasztalt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A friss zöldségnek és főzeléknek 24,5 százalékkal emelkedett az ára, a tojásnál 19,5 százalékos, míg a burgonyánál 3,5 százalékos drágulást mértek. Tizenkét hónap alatt az élelmiszerek ára 5,7 százalékkal nőtt. –
