A végleges mérleg még korántsem készült el, ám már az első becslések alapján is bizonyos, hogy az Európa-szerte pusztító viharok alaposan megterhelik a biztosítók amúgy sem rózsás helyzetű 1999-es büdzséjét. Az év végi csapásokat csak órákkal megelőző publikációk szerint tavaly több mint 700 katasztrófa sújtotta az emberiséget. A megelőző évben ugyanannyi esemény került a biztosítási krónikákba, ám 1999. tragikus rekordokat hozott. Hetvenezer halott, illetve eltűnt személy volt a legfájóbb következménye a venezuelai, az indiai árvizeknek és a törökországi földrengéseknek. A Munich Re viszontbiztosító számításai alapján a károk a decemberi események nélkül is meghaladják a 80 milliárd dollárt, ami nagyjából ugyanennyi eurónak felel meg, és ha ehhez hozzáadják a mérleg publikálása utáni események – így a venezuelai árvíz és az európai viharok – költségeit, akkor a végösszeg minden bizonnyal túllépi a 100 milliárd dollárt. Ehhez hasonló összeget csak 1995-ben, a japán Kobe városát romba döntő földrengés emésztett el. Ahogyan akkor, úgy most is a teljes kárérték kisebbik része terheli a biztosítókat. Ez utóbbiak az előzetes becslések szerint mintegy 20 milliárd dollárt fizetnek ki az 1999-es események utáni kártérítésként.
Ami az év utolsó napjainak katasztrófáit illeti, arról a francia Scor viszontbiztosító tett közzé adatokat. Eszerint a Franciaországon, Svájcon és Németországon végigsöprő vihar áldozatainak legalább 5 milliárd euró kártérítést kell fizetni; ez az összeg csaknem megegyezik az 1989-ben az Egyesült Államok déli részén, az Antillákon és a karibi szigetvilágon pusztító Hugo ciklon biztosítási következményeivel. –