Magyarországon a gazdaságilag aktív néipesség a kilencvenes évtizedben csaknem 20 százalékkal, több mint egymillió fővel csökkent. Az elmúlt év végén számuk 4 millió 11 ezer fő volt, 10 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az aktivitási ráta rendkívül alacsony, 39,4 százalékos, vagyis két aktív személynek átlagosan öt inaktívat kell eltartania. A munkaképes népességnek csupán mintegy 60 százaléka foglalkoztatott a korcsoporttól erősen függően, ami egyfelől a súlyos ifjúsági munkanélküliségben, másfelől a rendkívül magas munkaképes korra eső inaktivitásban mutatkozik meg.
Az utóbbi egy-két évben a munkaerőpiac stabilizálódni látszik, 1998-ban hónapról hónapra nőtt a foglalkoztatottak száma. Ez a tendencia az idén is folytatódott, a félév végén a létszám 3 millió 805 ezer fő volt, 3,8 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Az elmúlt évtizedben a foglalkoztatottak megoszlása nemzetgazdasági áganként jelentősen átrendeződött (lásd a táblázatot). Csökkent az ipar és a mezőgazdaság részaránya – elsősorban a szolgáltatások, de valamelyest az építőipar javára is.
A KSH munkaerő-felmérésében kimutatott munkanélküliek száma 1993-ban érte el csúcspontját (11,8 százalék), azóta a ráta évről évre mérséklődik. Az iparból, az építőiparból és a mezőgazdaságból munkanélkülivé váltak aránya jóval magasabb ennél az átlagnál, míg a szolgáltatásoknál elmarad attól. Dinamikáját tekintve viszont fordított a helyzet, az előző ágazatokban a részarány csökkenő, a szolgáltatásokban pedig emelkedő. A két struktúra közelít egymáshoz.
A magyarországi helyzetre az ifjúsági munkanélküliség igen magas aránya, és a tartós munkanélküliség gyors növekedése jellemző. A munkanélküliség a háztartások 7 százalékát érinti. Az állástalanok fele, a fiataloknak pedig a 34 százaléka több mint egy éve nem talál munkát. A munkanélküliség átlagos időtartama 17 hónap.
Megváltozott a foglalkoztatottak kormegoszlása, jelentősen rövidült az aktivitási életpálya: a fiatalok nehezen jutnak be a munkaerőpiacra, miközben a 40-50 éves kortól egyre gyorsabban nő az onnan való kiszorulás. A 40 év felettiek esetében a munkanélküliség nem azért alacsonyabb, mert jobb a foglalkoztatottságuk, hanem azért, mert a munkavállalási lehetőségek hiánya miatt ez a – még munkavégző-képességének ereje teljében lévő réteg – meglehetősen korán visszavonul.
Az igen alacsony aktivitási rátából az is következik, hogy 2002-ig egy munkaerő-felszívó gazdasági növekedés esetén sem egyértelmű a munkanélküliek számának mérséklődése. A pótlólagos munkaerőforrás egy része a különböző okokból inaktivitásba menekülőkből kerül majd ki.
A következő években a foglalkoztatottság várhatóan emelkedik. Ezt valószínűsíti egyrészt a gazdasági növekedés (bár a termelékenységi tartalékok még nagyok), másrészt a kormány várható erőfeszítése az állásteremtésre. A programok 240-300 ezer új munkahelyet ígérnek a következő négy évre. A munkaerő kínálata ehhez megfelelő, már csak azért is, mert a hetvenes évek demográfiai csúcsának következtében az újonnan belépők száma emelkedni fog.
A foglalkoztatottsági klíma javulása ellenére nem számolhatunk a munkanélküliség jelentős csökkentésével, mert a nyugdíjkorhatár emelkedése miatt többen maradnak a munkaerőpiacon. A tartósan állás nélkül lévők számára a munkalehetőségek nem sokat javulnak. Hasonló a helyzet az alacsony iskolai végzettségűeknél és a községekben élőknél. Ők nehezen tudják vállalni a magasabb követelményeknek megfelelő iskoláztatást, a nagyobb területi mobilitást (utazás, lakóhelytől távol lévő helyeken való továbbképzés, informálódás). A foglalkoztatottsági feszültségek tehát csökkenni fognak, de a kedvezőtlenebb pozíciókban lévők bejutása a munkaerőpiacra (ifjúsági munkavállalás), illetve a negyvenes, ötvenes éveiben járó munkavállalók munkában maradása továbbra is meglehetősen nehéz lesz. Ez kedvezőtlenül hathat a nyugdíj előtakarékoskodás minden formájára és a háztartásokban az eltartottak arányára is. A következő években a komoly erőfeszítések eredményeként a jelenlegi 8,7 százalékos munkanélküliségi rátát 6,5-7,0 százalékra sikerülhet mérsékelni. –
