Tizennégy százalékkal kevesebb új lakás építése fejeződött be az idei első háromnegyed évben, mint a tavalyi hasonló időszakban. Az építtetők között változatlanul a lakosságé a vezető szerep, a lakások 86 százalékát természetes személyek építették. Miközben a használatba vett lakások száma minden negyedévben jelentős csökkent a bázishoz képest, az újonnan kiadott építési engedélyek száma ezzel ellentétesen alakult. Szeptember végéig 22,1 ezer új engedélyt adtak ki, 27 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
A központi költségvetés az idén közvetlen és közvetett formában – például az áfa-visszatérítéssel – több mint 90 milliárd forintot fordít a lakásépítés támogatására. Egy új lakásra így átlagosan mintegy 4 millió forint jut. Az idén rendelkezésre álló forrásoknál 25-30 százalékkal többre volna szükség ahhoz, hogy évente 30 ezer lakást építsenek. A jövő évi központi költségvetési törvényjavaslatban 71 milliárd forint szerepel lakástámogatás címen, amiből a lakosság közvetlen támogatása 42 milliárd forint. A támogatási formák átalakításával a költségvetési források felhasználásának hatékonysága növekedhet.
1998-ban csökkent azoknak az építkezéseknek a száma, ahol a szociálpolitikai támogatások mielőbbi igénybevételére törekedtek, akár a lakhatás minőségi feltételeinek rovására. Ennek következtében csökkent a gyorsított kivitelezéssel épített lakások száma, ez viszont azt is előidézte, hogy az átlagos kivitelezési idő nőtt. Kevesebb a közművesítettségi hiányosság, ál-talában jobbak az új lakások minőségi mutatói.
Tavaly több mint 17 ezer lakás épült új épület építésével, s alig 3 ezer egyéb építési formában – épületbővítés, átalakítások révén. Ez utóbbi növekvő arányú, s az építéseknek már 14 százalékát adta. Az új házak építése mérséklődött a legjobban, ebben a formában 14 ezer lakás épült. Átlagos alapterületük viszont 5 négyzetméterrel nőtt, és ezzel az összes lakás átlagos nagysága már 97 négyzetméter. Az átlagos kivitelezési idő tavaly 675, az új családi házaknál pedig 822 napra nőtt.
Az új lakások 95 százaléka közműves, vízzel ellátott, 50 százalékát bekapcsolták a közcsatorna-hálózatba, 72 százalékát a vezetékes gázellátásba. Egyötödük dupla komforttal ellátott, azaz két fürdőszoba, vagy fürdőszoba és zuhanyozóhelyiség is van.
Az építések kivitelezésének szervezeti háttere folyamatosan erősödik. A lakások többsége ugyan még ma is a lakosság házilagos kivitelezésében épül, de ezek részaránya két év alatt 10 százalékkal csökkent, és már csak 53 százalék. Egyéni vállalkozók építették az elmúlt évben az új lakások 18 százalékát, jogi személyiségű társaságok a 16 százalékát. Becslések szerint mintegy 200-250 vállalkozó működik az építési piacon és éves szinten az általuk felépített lakások értéke mintegy 25 milliárd forint. Figyelemre méltó, hogy növekszik a nem építőipari főtevékenységeket végző szervezetek lakásépítő tevékenysége.
Az idén, a szakmai szövetségek véleményével lényegében megegyezően, az Ecostat elemzői 24-25 ezer új lakás felépülését valószínűsítik. A lakáspiac élénkülését tavaly ősztől tapasztalt jelentős ingatlan-áremelkedés is jelzi. Szakértői becslések szerint a lakásállomány 1 százalékát kitevő évi lakásépítés – Magyarországon ez közel 40 ezer lakás lenne évenként – az elfogadható mérték a normálisan működő gazdaságban. Ennek hazai megvalósulása a lakáshitelezés lakásfinanszírozásban való szerepének alapvető megváltozását, jelentős növekedését teszi szükségessé amellett, hogy lényegi kérdés a támogatásoknak a rászorulók részére történő megnövelése is.
A lakásberuházások finanszírozásában jelenleg mintegy 30 százalékot a korábbi lakáseladás, 60 százalékot a készpénz, 7 százalékot a támogatás és alig 3 százalékot a hitelfelvétel képvisel. A támogatás súlya a kilencvenes évek elejei 20 százalékról, a hitelé pedig 22 százalékról csökkent a mai szintre. –
