Tehetséges fiatal szakembert keresünk 35 éves korig, legalább 15 éves menedzseri tapasztalattal – foglalhatók össze némi iróniával az álláshirdetések. A külföldi befektetők megjelenésével megnőtt az igény a jó képességű, tapasztalatokkal rendelkező, diplomás és nyelveket beszélő szakemberek iránt, de a munkaadók egyre inkább a fiatalok felé fordultak, akik nyitottságukkal, határozottságukkal és karrier utáni vágyukkal vonzó munkaerőként jelentek meg a piacon, különösen, hogy gyorsan képesek igazodni a globalizációval kialakult új kihívásokhoz.
AZ ŐSZ FEJ NEM HÁTRÁNY. Pedig a negyvenes, vagy idősebb generációnak is megvannak a jó oldalai. Gazdag Miklós, a pszichológiai tudományok kandidátusa, a Szelektor Vezetési Tanácsadó Iroda vezetője szerint a tapasztalaton kívül mellettük szól, hogy gyermekeiket “sínre tették”, így teljes energiával és elkötelezettséggel tudnak a munkájukkal foglalkozni, ugyanakkor a szervezeti tudás átörökítésében és a fiatalok segítésében a munkahelyi szocializáció terén is jelentős szerepet játszhatnak. S akkor még nem beszéltünk a nyugdíjkorhatár felemeléséről, továbbá arról, hogy a munkaképes korosztály átlagéletkora Magyarországon, de Európa-szerte is erőteljesen emelkedik. Előrejelzések szerint 2020-ig a kontinensen a 25 és 50 év közöttiek lélekszáma 139 millióról 122 millióra csökken. Az állásukat vesztett idős diplomások újbóli munkába állítása tehát mind a vállalatoknak, mind a társadalomnak hasznot hozhat.
ELVEK ÉS GYAKORLAT. Nálunk a kilencvenes évek elején jelent meg a diplomás munkanélküliek első hulláma. A negyvenes, illetve még idősebb, felsőfokú végzettségűek elhelyezkedésének segítésére a Magyar Business Leaders Fórum (MBLF) tavaly belefogott az Ötven Plusz/Mínusz Projektbe, s a programmal kapcsolatos feladatok ellátására a szervezeten belül munkacsoportot hozott létre Hajdu Andrásnak, a Novartis pénzügyi igazgatójának vezetésével.
A Novartisnál egyébként 70 százalék fölötti a diplomások aránya, s a marketing részlegen jó néhány 40 évesnél idősebb személy dolgozik, a közép- és felsővezetők között pedig a 35 felettiek dominálnak. A Pharma orvoslátogatói rendszer azonban még tízéves múltra sem tekint vissza, ezért az itteni munkatársak átlagéletkora 30 és 35 év közé esik. A pénzügyi igazgató – aki negyvenes éveinek elején jár – november elsejétől a TVK-nál dolgozik majd, s reméli, hogy a vegyipari cég is csatlakozik ennek a diszkriminációnak a megszüntetéséhez.
Az MBLF 87 tagvállalatot számlál, köztük a legnagyobb munkaadók zömét. E cégek jó része azonban jelenleg a projekttel ellentétes humánpolitikát folytat. “Rövidesen levelet küldünk tagvállalataink vezérigazgatóinak, hogy támogassák a programot, majd összehívjuk a humán erőforrás vezetőket megbeszélésre” – nyilatkozik az ellentmondás feloldásához szükséges lépéseikről Kövesdy Ágnes, az MBLF főtitkára. Ő bizakodó, hiszen elmondása szerint akad jó példa. Az ABN Amro Magyar Élet- és Nyugdíjbiztosító munkanélküli értelmiségieknek díjmentes tréninget tart, s ha nem is veszi állományba, de foglalkoztatja azokat, akik megfelelnek a követelményeknek.
A munkacsoport szorosabb szakmai együttműködést szeretne kialakítani a brit kabinettel is, amely tavaly ősszel “Diszkrimináció kor szerint” címmel új kormányprogramot indított el. Ennek keretében adókedvezményt kapnának azok a vállalatok, amelyek a célcsoportba tartozó személyeket foglalkoztatják.
SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS. Az MBLF először kísérleti jelleggel Miskolcon és Pécsett kívánja elindítani a projektet, az előbbi városban 270-re, az utóbbiban 150-re tehető a célcsoport létszáma. A Regionális Munkaerő-fejlesztő és Képző Központok az alapképzéseket – elsősorban a nyelvi és számítógépes ismeretek oktatását – végeznék, az önkormányzatok a rendelkezésükre álló erőforrásokkal, ismeretekkel és kapcsolatokkal segítenék a projektet. A helyi civil szervezetekre is kulcsszerep hárulna, mert a célcsoport tagjainak többsége számára a szakmai képzés mellett nagyon komoly mentálhigiénés felkészítésre, rendszeres kapcsolattartásra és mentorra is szükségük van ahhoz, hogy reális esélyük legyen a sikerre. Az évekig tartó mukanélküliség ugyanis megviseli az embert. Az MBLF egyik tagvállalata, az Inside érdekeltségébe tartozó Door Tréning személyes tanácsadással, csoportmunkával és helyzetgyakorlatokkal fejlesztené a kommunikációs, tárgyalási és interjúkészségeket. A helyi felsőoktatási intézményekre a konkrét szakmai tudás aktualizálása miatt van szükség.
Amennyiben a két érintett munkaügyi központ elnyeri a Szociális és Családügyi Minisztérium pályázatán a szükséges támogatást, akkor a jövő év elején el is kezdődhetnek az első tanfolyamok.
