LONDON. Az értéktőzsde Európában elsőként, 1986-ban alakult át kvázi részvénytársasággá (private limited company); a vállalat tulajdonrésze a tagok birtokába került.
FRANKFURT. Az ottani börze a szó klasszikus értelmében is részvénytársaság – 1993-ban lett azzá -, ám a Deutsche Börse AG csak 1994-ben szerezte meg az értéktőzsde részvényeinek többségét, a német opciós piacéval együtt.
PÁRIZS. Tőzsdéje, a Matif szintén részvénytársasági formát választott, s hasonlóan a frankfurtihoz, Párizsban is külön cég birtokolja a részvénypiac többségi tulajdonrészét.
AMSZTERDAM. Európában az egyik legérdekesebb szervezeti formában az itteni börzék működnek. Az áru- és értéktőzsde részvénycserés megoldással egymás tulajdonosai, ám mindkét szervezet a holland pénzügyi tárca alá tartozik. A két cég csak 1997-ben kapta meg az államtól a jogot önálló felügyeletre és szabályozásra.
NEW YORK. A világ egyik legnagyobb értékpapírpiaca, a New York Stock Exchange non-profit szervezet, amelyet 12 tőzsdétől független polgár és ugyanennyi brókercégek által delegált személy irányít. A megosztottság miatt a döntés a főállású elnök kezében van. A New York-i részvénypiac a brókercégek tulajdona.
BUDAPEST. A két börze létrehozásakor a New York-i struktúrát vették alapul, s a két intézmény azóta is a brókerek kezében van; nélkülük nem lehet döntést hozni fontosabb kérdésekben. Tavaly éles vita bontakozott ki arról, hogy a BÉT a jövőben megőrizze-e non-profit jellegét, avagy vállalati szemléletűvé váljék, netán alakuljon át részvénytársasággá. A nemzetközi példák a váltás mellett szólnak.