Monetáris politikánk talán legfontosabb eleme tavaly az árfolyam-stabilitás fenntartása volt. Ezt az 1995-ben bevezetett csúszó leértékelés – az időben változó rögzített árfolyamrendszer – biztosította. Az árfolyam-stabilitást egy naponta megállapított középárfolyamtól plusz-mínusz 2,25 százalékos sávban lebegtetett árfolyam jelenti, amelyeken túl a jegybank piaci műveletekkel beavatkozik. A szisztéma tavaly nyárig nem igényelt aktív intervenciót. A forint rendszerint a sáv erősebbik oldalán tartózkodott, 1998 augusztusában és szeptemberében azonban átkerült a gyenge oldalra és a Magyar Nemzeti Bank 2,2 milliárd dollárért forintot vásárolt.
Tavaly a forint 10,8 százalékkal értékelődött le a valutakosárral szemben. A fogyasztói árakon mért inflációval megegyező ütemű leértékelés a reálárfolyam-pálya megváltozását jelenti. Ezt a nemzetközi tőkepiaci válság hatására bekövetkező belföldi pénz- és tőkepiaci fejlemények indokolták.
A csúszó leértékelés a közeljövőben mindenképpen fennmarad. Jelenleg a sáv kiszélesítése sincs napirenden, mert a nemzetközi pénzpiacok bizonytalanok. A leértékelés ütemének csökkentése a dezinfláció függvénye.
Az idei év eddig eltelt időszakában a Magyar Nemzeti Bank árfolyam-politikája nyomán sikerült a forint felértékelődését meggátolni, ami az export versenyképességét segítette. A csúszó rendszer igyekszik minél többet profitálni az árfolyam kiszámíthatóságából, és egy rögzített árfolyamhoz képest rugalmasabb is. Az árfolyamrendszer a pénzügyi liberalizálás mellett a belföldi likviditás bővülését korlátok között tartotta, elkerülte a magánszektor eladósodásának növekedését.
Amennyiben a magyarországi infláció évi 5 százalék alá csökken, a csúszó leértékelés megszüntethető lesz és lehetővé válhat a forint középárfolyamának euróhoz rögzítése. A jövőben a monetáris politikára az eddigieknél nagyobb szerep hárulhat az aggregált kereslet szabályozásában. A gazdaság túlfűtöttségét egyelőre a fiskális politika kezeli, a jegybank kamatpolitikai lépéseivel együtt. A tőkemozgások további szükséges liberalizálásával megfontolandó a szabadabb árfolyammozgás megteremtése.
A monetáris politikát 1999 első felében is az inflációs folyamatok visszaszorítása, a dezinfláció jellemezte, s ennek eredményei vitathatatlanok. Az inflációs folyamatok kedvező alakulása lehetővé tette a forint leértékelési ütemének januári csökkentését, havi 0,7 százalékról 0,6 százalékra. Az ütem július elejétől havi 0,5 százalékra változott, a negyedik negyedévtől pedig 0,4 százalékra mérséklődik. Az európai Gazdasági és Pénzügyi Unióhoz való további közeledés érdekében a forintkosár jövő januártól kizárólag eurót fog tartalmazni. –
