Egy hónapon belül kétszer látogatott haza bécsi munkahelyéről, mindkétszer ellopták a kocsiját. Dühös a helyi viszonyokra, kint sokkal könnyebb megszervezni az életet, a munkát, a magántulajdonnak ott nagyobb a becsülete, mégis itthon akar megöregedni az egyelőre még csak 39 éves üzletember. A szabályos ívű karriert befutó menedzser ugyan nagyon jól érzi magát az osztrák Xeroxnál, ráadásul nem ez az első külföldi munkahelye, hosszú távon azért mégis Magyarországon képzeli el az életét.
MINŐSÉGI SZEMPOMTOK. Inhoff György ez év január elsején került a Xerox Austriához mint a műszaki és egyéb berendezésekért felelős vezető, előtte a Xerox-csoport közép és kelet-európai regionális műszaki igazgatójaként Budapestről dolgozott ki új üzleti stratégiákat. Az osztrák piac volumene kétszerese a Magyarországot, Csehországot, Szlovákiát, Szlovéniát, Horvátországot, Romániát valamint a három balti államot lefedő régióénak, s a piaci kihívások is más jellegűek. A nyugati piac jóval telítettebb, ezért a minőségi szempontok sokkal inkább dominálnak, ez pedig jól fekszik az “Inhoff-féle” laza, nyitott, ugyanakkor dinamikus, teljesítményorientált menedzser-alkatnak. Első bécsi teendői közé tartozott a szervizszolgáltatás racionalizálása, új szervizelési megoldások kidolgozása. Ausztriában korábban minden Xerox-terméket direkt úton, vagyis közvetlenül a forgalmazó által javítottak. Ez azonban csak olyan termékek esetében éri meg, amelyek az üzleti tevékenység magját, fő csoportját alkotják. Így az idén a szervizfeladatok egy részének kihelyezése mellett döntöttek, azaz erre szakosodott külső cégekkel végeztetik a kisebb fénymásolók, printerek, faxok javítását. Hasonló sorsra jut a rendszerintegráció is, a cég a szoftverekre és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatásokra helyezi a hangsúlyt. A Xerox, engedve a digitalizált kor kihívásainak, hardvergyártó vállalatból folyamatosan üzleti megoldásokat kínáló céggé alakul, ennek a stratégiának a része az ügyfélközpontú szolgáltatások előtérbe helyezése. A szervizszolgáltatás átalakítása már számokban is mérhető: a költségek egy évre vetítve 16 százalékkal csökkentek, az emberek termelékenysége pedig 30 százalékkal nőtt. A minőséget egyébként Ausztriában nagyon szigorúan méri a Xerox: elektronikus úton rögzíthető és analizálható például a válaszadási idő. Az ügyfelek elégedettségének mérését kérdőíves felméréssel végzik, hiszen lehet, hogy az illető szakember mindent gyorsan és pontosan megcsinál, de ha ezt nem megfelelő stílusban teszi, akkor az ügyfelek negatív képet alakítanak ki a cégről. Az alkalmazottak pontosan látják a feladatukat és azt, mit jelent “jól teljesíteni”, mindez pedig növeli a munkakedvüket.
ÁTSZERVEZÉSI TAPASZTALATOK. Inhoff Györgynek már nagy tapasztalata van abban, hogy üzletágakat átszervezzen, illetve újakat építsen ki. A Xerox Magyarország műszaki igazgatójának 1994-ben nevezték ki, egy évvel azután, hogy szoftvermérnökként a céghez került. 1996-ban ő lett a rendszerüzletág vezetője is, e tevékenységet egy fiatalokból álló, erős csapatra alapozta. Egyik munkatársával létrehozták és gyorsan felfuttatták a Xerox-szemináriumokat, ahol külsős vállalatok alkalmazottait tanították meg a Xerox-termékek használatára. “Gombhoz a kabát” módjára erősítették a kereskedelmi vonalat, hiszen a szemináriumok népszerűsége piacot teremtett. A külföldi vezetéstől érkezett teljesítmény-előírás alulmúlta azt, amit Inhoff csapata magának tűzött ki célul.
Mint vallja, sokat tanult a főnökeitől, merített a céges vezetési kultúrából, s nem utolsósorban alkalmazta korábbi, más pályán szerzett tapasztalatait. A Kandó Kálmán Műszaki Főiskola, majd a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karának elvégzése után ugyanis főiskolai tanárként kezdte pályafutását, ott szerzett némi gyakorlatot abban, miként lehet felkelteni mások érdeklődését az iránt, ami neki fontos, illetve, hogy kit hogyan érdemes megszólítani a pozitív hatás elérése reményében. Szerinte a jó vezető mottója: hagyni, támogatni, motiválni.
“Nem azért vagyok Bécsben, hogy szeressenek, hanem hogy respektáljanak” – mondja. Januárban, az átszervezések miatt hatvan embertől meg kellett válnia, s ez a döntés némi pszichés teherrel járt, azután mégis elfogadta őt a csapat. Naponta 10-12 órát dolgozik, de a családi körben elfogyasztott reggelit, amit a 4 és 6 éves lányainak csacsogása tesz még ízletesebbé, soha ki nem hagyná. A két gyerek már majdnem olyan jól beszél németül, mint magyarul. A nagyobbik kislány Németországban is született, amikor Inhoff a DAAD ösztöndíjasaként volt tanársegéd a bochumi Ruhr egyetemen. Havonta általában egyszer látogatnak haza; tapasztalatuk: hogy itthon a társasági élet intenzívebb, mint Ausztriában. –
