A Figyelőnek régi olvasója vagyok, és különösen örülök, ha a lapban az egyes befektetési lehetőségek összehasonlítását találom. Ebbe a típusba tartozik a Profit a palettán című írásuk is (Figyelő, 1999/28. szám), mely a befektetési alapok féléves teljesítményét veti össze. Igen hasznosnak találom, hogy az egyes alapokat a befektetési politikájuk alapján különválasztva kezelték (például vegyes, részvény, index alapok), ahogyan azt is, hogy feltüntették a részvényarányt, illetve az átlagos futamidőt, a jutalékokat is. Véleményem szerint érdemes lett volna továbbá az egyes alapok szórását is kiszámolni a vizsgált periódusban. Az egyes típusokon belül is eltérő kockázati szintek lehetnek, így – amint arra egyébként az elemzés is felhívja a figyelmet – csupán a hozam alapján dönteni elhamarkodott lenne, még ha a részvényarányt vagy az átlagos futamidőt ismerjük is.
A cikkből leginkább az egyes alapkezelők értékelését hiányoltam, mely több időtáv alapján készülhetne. A befektetők döntését szerintem ez nagymértékben tudná támogatni, hiszen egyes alapcsaládok szinte minden tagja feltűnően jól teljesít, míg az ellenkező eset is megfigyelhető. A Figyelő több mint négy évtizedes múltja és szaktekintélye szerintem lehetővé teszi, hogy a lap saját értékelését is közölje különböző mutatószámok alapján, mely a kisbefektetők számára hasznos iránytűként szolgálhatna.
HORNOK SZILVIA
Orosháza
