Vincent Van Gogh Auvers-i kert című, sokat vitatott műve valódi – tette közzé a közelmúltban többhónapos vizsgálatának eredményét a francia múzeumokat felügyelő Direction des Musées de France. A képet az intézmény megbízásából egy kutatócsoport különböző próbáknak – így fotográfiai, röntgen, reflektográfiai, mikroszkópos, ultraibolya-sugaras vizsgálatnak – vetette alá, majd a művész további hetven, ugyancsak Auvers-sur-Oise-ban festett képével vetette össze, és ennek alapján született meg a kedvező ítélet.
A francia művészeti hatóság nyilatkozata ellenére fenntartják kételyeiket a bizalmatlankodók, akik azzal érvelnek, hogy a művész halála előtt összesen 63 napot töltött alkotással Auvers-ben, ezalatt fizikai képtelenség 70 kép megfestése. Nem elég meggyőző a mű útját feltérképező nyomozás eredménye sem. Bár a muzeológusok szerint a festmény a művész képkereskedő öccsének, Theo Van Gogh feleségének, Johannának tulajdonában volt 1905-ben, nem zárható ki, hogy azt megelőzően a Schuffenecker-fivérek galériájában is megfordult. Ami viszont ismét csak a kérdőjeleket szaporítja, mivel a képkereskedő testvérpár egyike, Emile hamisítóként szerzett kétes hírnevet.
Az Auvers-i kert sorsa amúgy hosszabb ideje foglalkoztatja a közvéleményt és a szakértőket egyaránt. A mostani vizsgálat közvetlen előzménye az volt, hogy a múlt évben pert indítottak a képet 1992-ben árverésen megszerző Jean-Marc Vernes örökösei, visszakövetelve az akkor kifizetett 55 millió francia frankos vételárat. Keresetük szerint Jean-Claude Binoche és Antoine Godeau műkereskedők megtévesztő adatokat közöltek a kép eredetéről. A mű valódiságával kapcsolatos első kételyekről 1996-ban a Canard enchainé írása számolt be; a bulvárlap cikke nyomán azután elindult a lavina, szakértők tucatja fejtette ki véleményét pro és kontra. A következmény: a kép gyakorlatilag eladhatatlanná vált. Nem hitt a publikum az amsterdami Van Gogh Múzeum szakértőinek sem, akik szerint nincs alapja a hamisítvány-hipotézisnek, de a Sotheby’s két szakértője André Pacitti és Francoise Cachine sem győzte meg a kétkedőket.
Rájuk inkább egy milanói matematikus – mellesleg Van Gogh-rajongó – hatott, aki azt állította, az Auvers-i kert két másik Van Gogh mű összemásolásából született, az egyik az 1890 júliusában készült Jardin de Deaubigny, míg a másik az 1888-ban Arles-ban megalkotott Souvenir de jardin a Etten. Egy Amsterdamban élő független francia szakértő, Benoit Landais szerint Van Gogh tiszta színekkel dolgozott, és mindig tökéletesen felismerhető fákat, virágokat festett. Az Auvers-i kertben felfedezhető khaki szín nem vall rá, továbbá a képen egyedül csak a rózsák felismerhetők, azok viszont kísértetiesen azonosak a Daubigny kertben láthatókkal. S minő véletlen, ez utóbbi mű Emile Schuffenecker birtokában volt. A műtárgypiacon egyesek legalább százra becsülik a hamis Van Gogh-képek számát. –
