Csaknem 70 százaléka a magyarországi családoknak az 1997-98-as időszakban nem költött könyvre, színházra, illetve általában kultúrára, s 37 százalékuknak új ruhára, cipőre sem tellett. Ez utóbbi arány az évtized elején regisztráltnak több mint a duplája (lásd a grafikont). Ez is mutatja, hogy a lakosság fogyasztási szerkezete az utóbbi néhány évben lényegesen átrendeződött, a különböző rétegek közt egyre nagyobbak a különbségek. Sok esetben egyazon család “kosarában” együtt vannak a nagyon szegényes és a pazarló fogyasztást tükröző javak. A fiatalabb családok-nál gyakori, hogy nincs igazi gazdálkodás, ezért pénzzavarba kerülnek olyanok is, akik nagyobb odafigyeléssel ezt elkerülhetnék.
Meghatározó a lakhatás súlyának megnövekedése – az ezzel kapcsolatos kiadások közelítik az élelmiszerek részesedését a családi költségvetésben. Míg 1994-ben a lakbér, illetve a közös költség, az energiára fordított kiadások és a víz, csatornadíj az átlagos jövedelmű családoknál a források 17 százalékát kötötték le, addig ma már ez az arány 32 százalék. Az élelmiszerrel együtt a családi jövedelemnek átlagosan mintegy 70 százalékát viszi el e két kiadási csoport.
A háztartások nagy és növekvő részének nincs szabadon felhasználható jövedelme. Váratlan, kedvezőtlen események bekövetkezésekor nem tud átcsoportosítani, illetve nem képes előre megtakarítani ezekre a helyzetekre. Ez azért sem lényegtelen, mert jelenleg is vannak olyan módosítási elképzelések (például az egészségügy finanszírozása terén), amelyek a lakosság fokozottabb pénzügyi bevonására épülnek, de a tehernövelés csak úgy valósítható meg, hogy ez által a szegények vagy szegényedők aránya a társadalmon belül emelkedik.
A rétegek lecsúszásának az is jele, hogy mind többen nem tudják fizetni a közüzemi számlákat, illetve a hiteltörlesztéseket. 1991-ben a családok 13 százaléka részlegesen fűtötte a lakását, illetve részlegesen fizette az energiaszámláit. Jelenleg 15 százalék el szokott maradni a számlafizetéssel; 18 százalék kénytelen kölcsönkérni; 8 százalék pedig kölcsön is kér és a számláit sem tudja mindig fizetni. Ez utóbbiak a legrosszabb helyzetben levők. Összességében a családok egynegyedének vannak súlyos gazdasági nehézségei.
A tendencia megállítására, főként annak visszafordítására az idei évre várható reálbér-növekedés nem elegendő. A fogyasztást egyre inkább a szélsőségek határozzák meg. A magas jövedelmű – jelentősebb szabadrendelkezésű pénzzel bíró – réteg fogyasztásának egy részét kiviszi az országból, illetve többet takarít meg, belföldi, vagy akár külföldi ingatlanok vásárlására költ. A közepes és alacsonyabb jövedelműek fogyasztását pedig egyre inkább determinálja a kikerülhetetlen fogyasztási elemek (energiaszámlák, élelmiszerek és hasonlók) kifizetése.
Az idei első negyedévben 2,8 százalékkal nőttek a reálkeresetek az előző év hasonló időszakához képest, ami elmarad a korábbi 3,6 százaléktól. Az átlagon belül a szellemi foglalkozásúak reálkeresete nőtt legjobban (4,8 százalék), a fizikaiaknál viszont csak 1,3 százalékos növekedés volt. Az átlagkeresetek ágazatonkénti szóródása tekintetében a rangsor alig változott a kilencvenes évtizedben. Mindvégig a pénzügyi tevékenységet végzők keresete volt a legmagasabb, a sereghajtók pedig – váltakozva – a textilipar és a szociális ellátás voltak. A legmagasabb és legalacsonyabb keresetek közötti különbségek növekedtek. 1991-ben 2,7-szeres, 1994-ben 3,3-szoros, 1998-ban pedig már 3,5-szörös volt a differencia. Ez évben a bruttó keresetek várhatóan 13-15 százalékkal, míg a nettók 11-12 százalékkal emelkedhetnek. Ez – 9-10 százalékos inflációt feltételezve – mintegy 3 százalékos reálkereset-növekedést eredményezne.
A fogyasztási struktúrával szoros összefüggést mutat a megtakarítás. A megtakarítóképes családok aránya az évtized első felében állandóan csökkent. Az elmúlt évtől azonban pozitív fordulat következett be ezen a téren, mert a családok 52 százaléka jelezte, hogy szokott pénzt félretenni. A legnagyobb megtakarítóknak a fiatalok látszanak – a 20 év alattiak 60 százaléka takarékoskodik. A szóban forgó arány a legalacsonyabb a munkanélküliek (29 százalék) és a szociális segélyben részesülők családjainál (37 százalék).
A megtakarítások szerkezetében tavaly átrendeződés ment végbe, amelynek folytatódása várható. Ennek egyik oka a nyugdíjrendszer megváltoztatása. Több mint 100 ezer életbiztosítási szerződést töröltettek, ezzel szemben nőtt a befektetéshez kötött életbiztosítások és valamelyest emelkedett az egyéb biztosítások száma. –
