Aggodalmát fejezte ki a közelmúltban a nemzetközi futballszövetség, a FIFA a játékosbérek rohamos növekedése miatt, mondván: a klubok előbb-utóbb tönkremennek a labdazsonglőrökért folytatott licitálásban. A szervezet szóvivője úgy nyilatkozott, hogy az illetékes fórumon javasolni fogják a játékosgázsik amerikai mintára történő nemzetközileg kötelező limitálását.
Az amerikai professzionális sportszövetségek nemrégiben döntöttek úgy, hogy véget vetnek a játékosuralomnak. A négy nagy sportág – a baseball, a kosárlabda, az amerikai futball és a jégkorong – szereplői immár nem bízhatnak abban, hogy jövedelmeiknek csak a csillagos ég szab határt. Az éhhaláltól azonban továbbra sem kell tartaniuk, sőt még komoly létbizonytalanság sem fenyegeti őket. Az amerikai sport legjobban fizetett sztárjai a kosarasok, jelenlegi átlagfizetésük 2,6 millió dollár, a baseball játékosok és a jégkorongozók átlaga 1,3 millió, míg a focistáké 1 millió dollár.
A kosarasok ligájában, az NBA-ben az idén megkötött bérmegállapodás hat évre szól; az első háromban ugyan nem változtatnak azon az arányon, hogy a bajnokság mintegy 2 milliárd dolláros összbevételének 58 százaléka képezi a béralapot, ám azt követően a szóban forgó ráta 55 százalékra csökken. Ezzel párhuzamosan bevezették az egyéni bérplafont, amely a következő hat évben egy játékos esetében 9 millió dollár, a következő háromban 11, azután 14 millió dollár lesz – természetesen évente.
Egy precedensen alapuló jog változatlanul lehetőséget ad az NBA-szabályok figyelmen kívül hagyásával való szerződéskötésre. A nyolcvanas évek egyik nagy sztárja, Larry Bird – akkor a Boston Celtics játékosa, most az Indiana Pacers edzője -, hajdan sikerre vitt mozgalma eredményeként, eredeti szerződésük lejárta után az “újrakezdő” játékosokkal összegkorlát nélkül állapodhatnak meg a klubok. Így a “Bird-kivétel” révén Michael Jordan akár 34 millió dollárnyi bért is kaphatott volna az idén, amennyiben a folytatást választja. –
