Nem szolgáltak szenzációval a múlt heti banki közgyűlések. Különösen igaz ez az állítás a Postabank ilyen rendezvényére, ahol a kisrészvényesek látszólag beletörődtek abba, hogy a május 18-i határidő lejártakor a hitelintézetben a múlt év végi tőkeemeléssel csaknem 100 százalékos tulajdonossá vált államot képviselő Pénzügyminisztérium várhatóan alig 5 forintot fizet egykoron 10 ezer forintos névértékű részvényeikért. Számukra valószínűleg még sovány vigasz sem lehet az a tény, hogy a bank nehéz helyzetét mások pénztárcája is megérzi, legalábbis a piaci információk ilyen szándéknak tudják be azt, hogy Madarász László igazgatóság elnök javadalmazásának megállapítása az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. javaslatára az utolsó pillanatban lekerült a napirendről.
Még kevesebb izgalmat hozott az OTP Bank közgyűlése, ahol a részvényesek legfeljebb azon morfondírozhattak, miért kapnak 2 százalékponttal kevesebbet – 16 százalékot -, mint a bankok közül e tekintetben piacvezető Magyar Külkereskedelmi Bankba fektetők, miközben a legnagyobb hazai hitelintézet eredménye erőteljesebben nőtt. Ám – mint az utóbb kiderült – az OTP Bank vezetősége az osztalék mértékének megállapításánál alapvetően a csökkenő inflációt vette alapul.
A takarékszövetkezeti szektor csúcsbankjaként is funkcionáló Takarékbank közgyűlése a társaságot zártkörűvé nyilvánította, s úgy döntött, hogy tulajdonosainak az idén sem fizet osztalékot. Ezzel párhuzamosan a részvényeseknek szembe kellett nézniük azzal a ténnyel is, hogy a hitelintézet a tervezettnél rosszabbul teljesített 1998-ban. A tavalyi 300 millió forintot nem sokkal meghaladó adózott eredmény alacsony szintje egyebek mellett a megnövekedett céltartalékolás, a kieső kamatbevételek, valamint az informatikai fejlesztések költségigényének számlájára írható. Az ernyője alatt 214 takarékszövetkezetet átfogó Takarékbank német tulajdonosai piaci vizsgálatok alapján ezután úgy döntöttek, egyelőre elhalasztják a jelzálogbanki és lakossági befektetések érdekében beígért tőkeemelést.
A privatizációval immár hónapok óta küszködő Konzumbanknál viszont inkább a személyi ,,feltételek” változtak, miután az állam, mint tulajdonos lecserélte az igazgatóság felét. Meglehet, a hitelintézet magánosítása folyamatosan aktuális, a zártkörű tenderre már csak akkor hívják meg az érdeklődőket, ha azok írásban megerősítik vételi szándékukat. Ez alkalommal már csak a bank részvényeinek 53,36 százalékát ajánlják fel, s a korábbiakkal ellentétben, most nem szabnak limitárat.
