Elégedetlenek voltak az iIMF múlt héten Kijevben vizsgálódó szakértői a parlament által december 31-én elfogadott 1999-es költségvetéssel. A hivatalos ukrán álláspont szerint azonban ez nem jelenti az ország hitelkeretének végleges befagyasztását. Az ukrán elnök gazdasági tanácsadója cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint nem biztos, hogy az IMF felújítja a 2,2 milliárd dolláros ukrajnai kiterjesztett hitelkeret (EFF) folyósítását. Valerij Litvickij arra reagált, hogy egyes jelentések szerint Ukrajna a nemzetközi hitelek, főleg az IMF-kölcsönök nélkül az idén fizetésképtelenséget nyilváníthat, azaz nem lesz képes teljesíteni csaknem 2 milliárd dollárnyi törlesztési kötelezettségét. (Szakértők szerint Ukrajna csak újabb hitelekből tudja finanszírozni az adósságszolgálatot; az idei költségvetés 825,5 millió dollárnyi külföldi kölcsön felvételét irányozza elő.) Litvickij egyben annak a véleményének is hangot adott, hogy Ukrajna nemzetközi hitelezői valószínűleg nem egyeznének bele a hiteltartozások átütemezésébe. Kijev eddig 339 millió dollárt hívhatott le az EFF keretében, de az utóbbi három hónapban a Valutaalap visszatartotta az esedékes részletek folyósítását.
Egyelőre nem tudni, miként érinti Ukrajnát az IMF múlt heti döntése, amelynek értelmében a tagállamok kötelező befizetéseinek összege 93 milliárd dollárral, 297 milliárdra emelkedik. A döntés nyomán Ukrajna 0,647 százalékban megállapított kvótája 1,921 milliárd dollárra növekszik. Persze mindezzel egyidejűleg az ország elvben a pénzügyi segítség növekedésére is számíthat, de a megnövelt ukrán kvóta finanszírozásának forrásairól a pénzügyi tárca egyelőre nem tudott semmit mondani.
Ukrajna GDP-je, az előzetes adatok szerint, tavaly 1,7 százalékkal zsugorodott, és mint Viktor Klanyik gazdasági miniszterhelyettes elmondta, az idén további GDP-csökkenésre kell számítani. Kijevben közölték azt is, hogy az ország külső államadóssága tavaly – főként az eurókötvény-kibocsátások, valamint a nemzetközi hitelintézetektől felvett kölcsönök miatt – 2 milliárd dollárral, 11,5 milliárd dollárra nőtt (ez az egész évi exportnak 70 százalékát, a GDP-nek pedig 40 százalékát teszi ki). A kormány idei külső adósságszolgálati kötelezettsége 1,17 milliárd dollár, ezenkívül a jegybanknak most 670 millió dollárt kell átutalnia az IMF részére a megemelkedett kvóta teljesítéseként.
További gondot jelent, hogy az őszi pénzügyi felfordulás óta a jegybank adminisztratív eszközökkel korlátozza a dollárvásárlást a bankközi piacon. Az intézkedések hatályon kívül helyezése minden valószínűség szerint a fizetőeszköz számottevő romlását vonná maga után – a hivatalos 3,4-es árfolyammal szemben a feketepiacon 4,0-4,5 hrivnyát kérnek egy dollárért -, ez viszont újabb gazdasági megrázkódtatáshoz és a költségvetés amúgy is katasztrofális helyzetének további romlásához vezetne. A kormány abban bízik, hogy az IMF-fel sikerül megállapodni az árfolyam-támogatás valamilyen formájában való fenntartásáról is.
