Gazdaság

A POSTABANK-HIÁNY BÜNTETŐJOGI KÖVETKEZMÉNYEI – Halogató hatály

Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. vezérigazgatója a múlt héten ismét kijelentette, hogy a Postabank tőkevesztése okán feljelentést tesznek. A hitelintézet új vezetősége február elején dönt arról, kéri-e az elődje(i) elleni büntetőjogi felelősségre vonás megindítását. Az ugyancsak kutakodó állami szervezetek pedig várhatóan az év közepe tájékán fejezik be vizsgálataikat.

Minden jel szerint csak lassan zárul a gyűrű a Postabank volt vezetői, illetve a nekik esetleg segédkezők körül. Eddig mindössze az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) kereste meg – még tavaly ősszel – hivatalosan a rendőrséget, ám e szervezet sem fel-, hanem csak bejelentett, miután az általa a bank könyveinek átvizsgálásával megbízott KPMG-től értesült arról, hogy a Postabank több esetben megsértette a jogszabályokat (Figyelő, 1998/41. szám). Az más kérdés, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság némi mérlegelést követően nem talált elegendő alapot arra, hogy megindítsa a nyomozást.

Az utóbbihoz szükséges bázissal rukkolhatna elő a Kormányzati Ellenőrzési Iroda (KEI), az Állami Számvevőszék (ÁSZ), illetve az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (Apeh) alkotta hármas. Bár az előző két szervezetet még tavaly októberben bízták meg a Postabank viselt dolgainak átvizsgálásával, a KEI még csak az iratokkal barátkozik, hogy aztán az alapján jelentsen a kormánynak a potenciális felelősökről, legkésőbb az év első felében. Akkorra elvileg az ÁSZ-nak is színt kell vallania, minekutána a tavalyi zárszámadást befolyásolhatják a Postabank gazdálkodásáról esetleg kiderülő turpisságok. Vélhetően ugyancsak eltart még egy ideig, amíg az Apeh messzemenő következtetésekre jut annak vizsgálata során, hogy a Postabank előző vezetősége megsértette-e az adózási, illetve a számviteli jogszabályokat.

Bár a Postabank-hiány esetleges felelőseinek említésekor szinte automatikusan mindenki Princz Gáborra és vezetőtársaira gondol, egyáltalán nem kizárt, hogy az említett kör másokkal is kibővül majd. Az már ugyanis korábban napvilágra került, hogy a kormány a Postabank korábbi hivatalos könyvvizsgálója, a Deloitte&Touche szerepe mellett ki akarja deríttetni, mit (illetve mit nem) tett ez ügyben a Pénzügyminisztérium, illetve az ÁPTF. Míg közülük az auditor arra hivatkozik, hogy nem kapott meg minden adatot a tisztánlátáshoz, a felügyelet – információink szerint – perdöntő dokumentumokkal igazolhatja a Postabank-ügyben hozott intézkedéseit.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik