Többéves előkészítő munka után végre elkészült az új szerzői jogi kódex tervezete, amely a szoftverekre, mint szellemi termékekre vonatkozó szabályozást is tartalmazza. Az anyag várhatólag a hónap végén kerül a kormány asztalára. Az új szabályozás a tervek szerint július elsején lép hatályba, s egy immár három évtizedes, többször módosított jogszabályt vált majd fel. A számítógépes programok szempontjából azért nagyon fontos egy teljesen új törvény megalkotása, mert a korábbi kódex nem foglalkozott a szoftverek alapvetően eltérő, “virtuális” jellegével (ezeket ugyanis nem csupán használják és másolják, mint az egyéb idevonatkozó termékeket, hanem fejlesztik, “visszafejtik”, vagy könnyűszerrel megsemmisítik). Mint Mann Judit, az Artisjus Szerzői Jogvédő Iroda jogtanácsosa elmondta, a régebbi törvény a vitákra okot adó kérdéseket a szerződésekre bízta, évekig húzódó pereskedéseknek “ágyazva meg” ily módon (a szerződések ugyanis általában nem tértek ki ezen pontokra).
A tervezet definiálja azokat a jelenségeket, amelyeket a még érvényben lévő szabályozásból csak nehezen lehet kihámozni, például a felhasználás, a többszörözés vagy a nyilvántartás fogalmát. Az Artisjus jogásza szerint ezen új elképzeléseknek is vannak azonban olyan pontjai, amelyek némi ellenérzést váltanak ki az informatikusokból. Egyik az a szabályozás, amely kimondja, hogy aki alkalmazottként ír programot – mintegy munkaköri kötelességként -, az nem részesül a jogdíjból. Várhatólag perek sorát fogja előidézni az a homályos kitétel is, amelynek alapján olyan mértékben jogosult valaki visszafejteni egy programot, amennyire az a gazdasági tevékenységéhez szükséges.
Az új szabályozás az európai jogharmonizáció jegyében készül. Az unió idevonatkozó irányelve előbb ismerteti a jogtulajdonos jogait, utána pedig azokat írja le, amelyeket még az egyedileg megkötött szerződések sem tilthatnak meg. Ez a logika a hazai törvényalkotásban is fellelhető.
