Harmincegy milliárd forint isaját forrással kell kiegéiszíteni a HM idei, 164 milliárd forintos költségvetésében a 133 milliárd forintos központi, kormányzati támogatást. A fenti összegből az előirányzat szerint 12-13 milliárdot tesz ki az ingatlaneladás.
A honvédség csak a működéséhez szükségtelen, végleg feleslegessé váló ingatlanjait értékesíti, azokat viszont igen, az átmenetileg feleslegeseket pedig bérbe adja – mondta Perenyei Tamás ezredes, a HM infrastrukturális főosztályának vezetője. Az idei ingatlaneladást a tárca három csomagban kívánja lebonyolítani. Bár üzleti okokból a konkrét listát még titkosan kezelik, annyi bizonyosnak tűnik, hogy a több milliárd forint értékű tököli, valamint a Székesfehérvár mellett lévő börgöndi repülőtér benne van a csomagokban – egyéb ingatlanok, nem utolsósorban laktanyák mellett.
Az így befolyó bevételt nehéz előre megtervezni, mert a vételár általában akár 20-60 százalékkal is eltérhet a nyilvántartási értéktől. [Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. az általa kezelt, ex-szovjet sármelléki repülőteret például az egymilliárd forintos nyilvántartási érték 60 százalékáért hirdeti majd meg.] Az elérhető ár erősen függ az ingatlan állagától, méretétől és elhelyezkedésétől. Egy tavaly eladott szegedi laktanyánál 282 millió forintos bevételt könyvelhettek el, míg 1993-ban az egyik fővárosi laktanyát még 1,4 milliárd forintért hirdette meg a tárca – igaz, eredménytelenül. Az érdeklődés is változó, a kisebb füves repterekre például előszeretettel jelentkeznek az önkormányzatok.
A katonai ingatlanok eladásánál általában nem szűkítik a lehetséges vevők körét: ha a jogi feltételeknek megfelel, bármely magánszemély, illetve hazai vagy külföldi tulajdonú, de Magyarországon bejegyzett cég jelentkezhet. A HM első idei ingatlanos ügyfele például a 100 százalékban német érdekeltségű, győri Audi Hungária volt, amely januárban 79 millió forintért vett egy ingatlant. A céges vevőkre azonban érvényesek az általános jogi megszorítások, például a termőföldtulajdon-szerzési tiltás. Az is megrostálhatja az érdeklődőket, hogy egyes honvédségi vagyonelemeknél, különösen a repülőtereknél célzott hasznosítást is előírhatnak, s gyakran bizonyos szolgalmi jogot is fenntartanak. (A már említett sármelléki repülőtérnél is maradnia kell a profilnak, a 470 millió forintos kunmadarasi repteret pedig mezőgazdasági termékfeldolgozásra ajánlják.)
A felkínálandó HM-tulajdonokat a tárca maga értékesíti, természetesen környezetvédelmi garanciával. A vezérkari főnök jóváhagyásával végleg feleslegesnek minősített ingatlant – a pályázaton kiválasztott vagyonértékelő felmérését követően – a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, majd a Miniszterelnöki Hivatal jóváhagyása után kivonják a kincstári vagyoni körből. Ezen eljárás után lehet a vagyontárgyat nyilvános pályázaton meghirdetni, az államháztartási törvény előírásai szerint. Indokolt esetben zártkörű pályázaton, sőt zártkörű elhelyezéssel (célzottan, egy bizonyos vevőnek) szintén értékesíthetnek, s az idén már az ingatlancsere jogilag is lehetséges.
Ennek ellenére nem ritka, hogy a HM-nél marad a felkínált ingatlan. Ha meghiúsul az üzlet, két lehetőség áll a tárca előtt: vagy a második legjobb ajánlatot tévővel szerződik, vagy új pályázatot ír ki. Ez utóbbi történt például egy tavaly 300 millió forintért meghirdetett vidéki laktanya esetében, amelyet ebben az évben újra meghirdetnek, miután az érdeklődő nem fizette ki a vételárat. Várhatóan szintén része lesz az ez évi eladási csomagnak a korábban 220-230 millióért kínált, de pártában maradt nyíregyházi Damjanich laktanya.
Biztonsági okokkal magyarázhatóan ma még fehér hollónak számít a honvédségi ingatlanok külső társasággal közös üzleti hasznosítása, fejlesztése. (Az is áttörésnek minősíthető, hogy egyes sportlétesítmények, üdülők szolgáltatásai már külső megrendelők számára is hozzáférhetőek.) Amúgy a közös ingatlanfejlesztés – azon túl, hogy egyelőre erre külön társasága sincs a HM-nek – jogi akadályokba is ütközne.
