Tavaly a Matáv nemzetközi és belföldi távbeszélő szolgáltatásai megfelelő színvonalúak voltak, a társaság eleget tett a fővonal-fejlesztési előírásoknak, de helyi távbeszélő szolgáltatásainak minősége nem mindenütt érte el a szerződésben vállalt színvonalat. A Hírközlési Főfelügyelet által alkalmazott 5 fokozatú (kiemelkedő, jó, közepes, gyenge és alacsony színvonal) skála alapján a Matáv szolgáltatásainak 35 százaléka kiváló, 62 százaléka jó, 3 százaléka pedig közepes minősítést kapott. Bár közepesnél rosszabb osztályzata egyáltalán nem volt, budapesti szolgáltatásainak színvonala miatt a főfelügyelet mégis minőségi kötbért megfizetésére kötelezte a társaságot (lásd Minősített mutatók című írásunkat).
Kozma Béla, a Matáv műszaki főigazgatója szerint a minőségi elmaradottság oka egyértelműen az elavult hálózatban keresendő. A húszas-harmincas évek technikáját idéző, 7A2 típusú telefonközpontok közül ugyanis néhány – főként éppen a fővárosban – még tavaly is üzemben volt. Ezek idei teljes lecserélésével a hálózati rekonstrukció első szakasza gyakorlatilag le is zárult, s kezdetét vette a piaci versenyre való felkészülés.
Ez azt jelenti, hogy a társaság az idén hozzáláthatott egy, a koncessziós szerződésben foglaltaknál szigorúbb, belső minőségi mutatórendszer kidolgozásához. A mérce ezentúl már az európai színvonal közelítése, elérése. A mutatók nemcsak a szolgáltatás technikai, hanem emberi oldalát is érintik; a cél az előfizetők igényeinek lehető legteljesebb körű kielégítése és bizalmuk megnyerése, hosszú távú megtartása. A liberalizált piacon – ahol majd számos szolgáltató harcol a fogyasztók kegyeiért – előfordulhat, hogy épp ezek a korábban kissé elhanyagolt tényezők válnak a legfontosabbá a távközlési üzleti életben.
