Megjelent a választás lehetősége – a felnőtt lakosság 19 százaléka szerint leginkább ezzel jellemezhető a reform nyomán kialakult mai nyugdíjrendszer. További 14 százalék azt tartja az elsődleges motívumnak, hogy hosszabb távon értékállóbbak lesznek a nyugdíjak, 10 százalék pedig az egypilléres állami rendszertől a piaci szisztéma felé való elmozdulást emeli ki. Ugyanakkor 9 százalék a változást a korábbi egységes rendszer felbomlásaként éli meg, míg 40 százalék egyáltalán nem tudja megítélni a reform mibenlétét.
Az emberek fele úgy gondolja, hogy a nyugdíjreform nem érinti őt. Az elmozdulást 26 százalék (mindenekelőtt a tanulók csoportja) kedvezőnek, 20 százalék pedig hátrányosnak gondolja a maga számára.
Október legvégén a vizsgált félezres minta – a Figyelő 500 – egyötöde nyilatkozott úgy, hogy immár tagja valamely magánnyugdíjpénztárnak; köztük a diplomások és az egyéb szellemi tevékenységet végzők aránya a legmagasabb. A tagok 35 százaléka munkáltatói döntés nyomán választott magának pénztárt; egyötödüknél az alapító intézmény nyújtotta külön kedvezmények motiválták a választást, 13 százalék pedig az adott pénztár önkéntes ágának már korábban tagja volt. Másfelől, a döntésnél az üzletkötőknek jutott meghatározó szerep: a jelenlegi tagok 39 százalékánál az ő érvelésük hatott. Ugyancsak nagy súllyal esett a latba az ismerősök példája – 26 százalék határozott ennek alapján -, míg például a pénztárak reklámja, vagy éppen a témába vágó újságcikkek nem igazán befolyásolták az embereket.
A magánnyugdíj-pénztári tagok 99 százaléka nem tervezi, hogy a közeli jövőben intézményt váltana; a mégis ezt fontolgató kisebbséget valamely üzletkötő győzte meg. A hagyományos tb-nyugdíj kereteibe történő visszalépésen már némiképp többen, 4 százaléknyian gondolkodnak. Az erre készülők fele nem bízik az új rendszerben, egynegyede pedig arra jött rá: túl idős ahhoz, hogy kihasználhassa a magánpénztár előnyeit.
A fizetendő minimális tagdíjat a magánpénztárhoz tartozók 28 százalékánál a tag, illetve munkáltatója kiegészíti. Önkéntes nyugdíjpénztárnak e kör egyharmada tagja, további 15 százalék pedig gondolkodik a belépésen.
Azon aktív korú megkérdezettek közül, akik nem tagjai magánnyugdíjpénztárnak, 20 százalék tervezi a belépést. Az indok 57 százalékuknál a magasabb nyugdíj reménye; további 33 százalék pedig általában véli előnyösnek a nyugdíjreform hatásait. (A nem tagok közül 7 százalék önkéntes nyugdíjpénztárat már választott; az abszolút „kívülállókból” 85 százaléknyian továbbra sem tervezik, hogy belépnek efféle öngondoskodó intézménybe.)
A tb-rendszer elhagyását elvetők egynegyede szerint az átlépés nem éri meg; 18 százalék úgy látja, bizonytalan és kiforratlan még a rendszer, 13 százalékot pedig az tart vissza, hogy nem ismeri az új szisztémát.
A vegyes rendszerbe belépni szándékozók döntő része, 45 százaléka jövő januárban készül erre. Ezt követően, az 1999 közepén lejáró határidőig további 49 százalék szeretne átlépni (ebből 17 százalék márciussal kalkulál, az utolsó hónapra pedig 8 százaléknyian tartogatják a döntést).
A leendő választásban az emberek 31 százalékánál jelenik meg szempontként a pénztár addigi hozama. További 26 százalék a kínált külön kedvezmények okán, 10 százalék pedig a munkáltató döntése szerint fog választani. Más szempontból nézve, a mérlegeléskor 37 százalék az ismerősök példájából indul ki; az üzletkötőkre 20 százalék hagyatkozik majd, a reklámok és a különböző sajtóhíradások pedig 10-10 százalékot befolyásolnak.
